A kápolnásnyéki Halász-kastély 2016-os megnyitása óta számos kiállítást és egyéb kulturális programot szervezett már a színvonalas művészeti élményért akár utazni is hajlandó, egyre növekvő számú közönségének. Új kiállításuk is egy igazi színfolt a térség kulturális kínálatában, ezúttal drMáriás elmúlt tíz évben készült munkáiból válogattak.
Négy különböző életút rajzolódik ki, majd fonódik össze a jelenben a Műcsarnok legújabb tárlatán. A SÁNDY / KONOK – Metszéspontok című családtörténeti kiállítás négy generációt – id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós – ölel fel és szintetizál az idén 90. életévét betöltő ifj. Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész alakján keresztül. A kiállítótérben a család történetét őrző tárgyak és emlékek mellett az ő visszaemlékezéseiből álló videóinterjúk, dédunoka-unoka-fiú szemszögéből mutatják be felmenői hozzá hasonlóan jelentős életművét. Ezen a személyes szálon, érintettségen kívül a négy művészpálya közös vonásai, metszéspontjai is kiemelésre kerülnek.
Adott egy ötszeletes tortaválogatás. Mindegyik szelet különböző ízesítésű és díszítésű, de együtt mégis egy kerek egészet alkotnak. Ezzel az ínycsiklandó analógiával lehetne jellemezni a Mai Manó Ház legújabb kiállítást.
Ki volt Gorka Géza? Keramikusművész, sikeres vállalkozó és kortársai szerint a „magyar Picasso”. A Kieselbach Galéria karantén utáni első kiállítása egy fél évszázadot átölelő alkotói életművet mutat be, A megtörhetetlen Gorka címmel.
Gyerekként ki ne tapasztalta volna meg milyen az önfeledt játék öröme, amely idő alatt a körülöttünk lévő világ szinte teljesen megszűnt létezni. Ezt a fajta tartós, erős koncentrációt és befelé fordulást az egyes alkotói folyamatok is megkövetelik.
A Szépművészeti Múzeum különösen gazdag, mintegy kilencezer lapot számláló grafikai gyűjteménnyel rendelkezik, s ennek egyik legértékesebb szegmense a német rajzok együttese. A gyűjtemény alapját a magyar állam által 1870-ben megvásárolt Esterházy-gyűjtemény képezi, három és fél ezer rajzzal és több tízezer sokszorosított grafikával.
Az utóbbi hónapok mindent felülíró tapasztalataként a pandémia az egyes művészeti intézményeket, galériákat is komoly kihívások elé állította azáltal, hogy bizonytalan ideig fizikálisan teljesen megszűnni kényszerültek.
150 éve született meg a Japán és az Osztrák–Magyar Monarchia közötti diplomáciai kapcsolat. A japán művészetre a nyugati világ, így a magyar művészek is fogékony nézőnek bizonyultak- erről a termékeny kapcsolatról rendezett kiállítást a Szépművészeti Múzeum.
Miért lopták el a látogatók az 1959-ben rendezett könyvkiállításról a bemutatott könyvek nagy részét? Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című kiállítása eddig sosem látott dokumentumokkal és interjúkkal kísérli meg a kérdés megválaszolását. És ami a tárlaton kirajzolódik, ennél jóval több: komplex korrajzot ad az értelmiség történetéről a hatvanas években.
Kádár Jánosné, Tito felesége, a szovjet külügyminiszter, a perzsa sah neje, Psota Irén, Tolnay Klári, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Törőcsik Mari és Halász Judit. Közös bennük, hogy mindannyian megfordultak Rotschild Klára divatszalonjában. De ki is volt a tervező, aki becsempészte a párizsi divatot a szürke budapesti hétköznapokba? A Magyar Nemzeti Múzeum most a 20. századi magyar divattörténet egyik legizgalmasabb alakjával és persze ikonikus ruháival várja az érdeklődőket.
