Emil Orlik: Szélvihar, 1901 (részlet)
színes fametszet, 355×260 mm

150 éve született meg a Japán és az Osztrák–Magyar Monarchia közötti diplomáciai kapcsolat. A japán művészetre a nyugati világ, így a magyar művészek is fogékony nézőnek bizonyultakerről a termékeny kapcsolatról rendezett kiállítást a Szépművészeti Múzeum.

A kizárólag hazai gyűjteményekből válogató kiállításon 18–19. századi japán fametszetek és nyugati-európai, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia művészeinek japonizáló művei láthatóak. A Szépművészeti Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem anyagából válogatott kiállítás 70 műtárgy felvonultatásával komplex ívben vázolja a keleti művészet alapvető jellemzőit, majd ennek a nyugati képalkotás különböző szintjein kifejtett hatását.

A 19. század globalizálódó világában világkiállítások és a nemzetközi kereskedelem közvetítettek egymástól távoli kultúrák között. A századvég nyugati művészete mind technika, formakincs és ábrázolási módszerek szintjén a japán művészet hatása alá került.

Sir William Nicholson: Sarah Bernhardt, 1899
színes fametszet,  240×230 mm

A japán fametszetek több szakember együttműködésének eredményeként valósultak meg, ez a munkamegosztás tette lehetővé a kézi nyomatok különleges kvalitásának létrehozását. A japán metszetek több fázisban, 3 művész kooperációja nyomán készültek, egy festő rajzolta meg, majd a színeket egy következő művész vitte fel, végül egy harmadik nyomtatta papírra a kompozíciót. Ezzel a módszerrel a nyugati gyakorlat számára újszerű, inspiratív képi minőséget hoztak létre, élénk színeket és átmeneteket alkalmazva.

Az olyan sok száz éves japán képalkotási módszereket, mint a síkszerű, stilizáló ábrázolásmódot és a különleges színeket a szecesszió dekorativitása miatt kedvelte, és nyugati művészek európai témákra, kortárs táj- és utcaképek megjelenítésére is alkalmazták.

A japán képek hatása tematikai szinten is fellelhető a nyugati alkotásokban, a természeti ábrázolások jellemzőek voltak a távol-keleti országban, viszont itt a motívumok gyakran eredeti kulturális környezetéből kikerülve, vallási, filozófiai vonatkozásaiktól elvonatkoztatva jelennek meg, jelenlétüket dekorativitásuk indokolta.

Carl Thiemann: Velencei est, 1911
színes fametszet, 320×500 mm

A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termének falain egymás mellé helyezett japán, nyugat-európai és a Monarchiából származó műtárgyak lehetővé teszik a részletes összehasonlítást, az eredeti stílus és motívum továbbélésének követését saját szemmel. A kiállításrendezés és a kísérőszövegek a kontextust biztosítják, de a történetet a képek mesélik el.

A Kelet vonzásában. Japonizmus az Osztrák–Magyar Monarchia metszeteinek tükrében
Szépművészeti Múzeum, Michelangelo-terem
2020. május 17-ig

Emil Orlik: Kocsihúzók, 1900
színes fametszet, 350×180 mm