Baltával kombinált lőfegyver és festett lőtábla a 17. századból, vadászkutya körmének levágására használt olló, szépen megmunkált solymászkés a 18. századból, Kittenberger Kálmán utolsó vadászpuskája. Ilyen ritkaságokkal és még sok más művészeti remekművel várja a látogatókat a kápolnásnyéki Halász-kastély októberben nyílt fegyverkiállítása.
Az absztrakt festészet egyik legérdekesebb és legradikálisabb alakja kétség kívül a magyar származású, de élete nagy részében Franciaországban élő és alkotó Hantai Simon volt. A 2008-ban Párizsban elhunyt festőművész munkáival eddig csak néhányszor találkozhattunk idehaza, így mindenképp kivételes alkalom az Ybl Budai Kreatív Házban látható, a művész különböző korszakaiból szemezgető kiállítás.
A K. A. S. (Kortárs Alkotók Stúdiója) Galéria magángalériaként az elsők között indult útjára a rendszerváltást követően. A galéria alapítójának és vezetőjének, Nyakas Ilonának személye mára valósággal összeforrt magával a helyszínnel és annak közvetlen környezetével, a Bartók Béla út mentén fokozatosan kialakult kortárs kulturális színtérrel.
Lehetséges-e párbeszéd Kelet- és Nyugat-Európa vagy a kapitalizmus és szocializmus között? Hogyan lehet az elmúlt fél évszázad konfliktusokkal, változásokkal teli történelmét feldolgozni? Mi lehet a művészet szerepe, feladata mindebben? A Telekom művészeti gyűjteményéből rendezett Egyensúlyban című tárlat a fenti kérdések mentén a művészet közvetítő erejével törekszik a megértés és az egyensúly megtalálására.
A Szentendrei Régi Művésztelep műtermeinek használatára kiírt pályázat nyertesei mutatkoznak be legújabb munkáikkal az Égen, földön című tárlat keretében a MANK Galériában. A még egy hétig látható kiállításon összesen tíz alkotó munkái várják az érdeklődőket.
Ha ősz, akkor World Press Photo kiállítás, amely immár harmadik alkalommal látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A rangos fotószemle története 1955-ben vette kezdetét egy holland fotósok által kezdeményezett nemzetközi versennyel. Az elmúlt évtizedekben a World Press Photo az egyik legjelentősebb és legnagyobb publicitással rendelkező sajtófotógráfiai mustrává avanzsálódott. A verseny célkitűzése a fotósok és az általuk feldolgozott témák minél szélesebb körben való megismertetésén túl a műfaj nélkülözhetetlen feltételeinek, mint a szólásszabadság, az információszabadság és a sajtószabadság védelme.
A gödöllői Grassalkovich-kastély megannyi titkot és el nem mondott történetet őriz. Különösen igaz ez az 1950 és 1990 közötti időszakra, amikor az épület egyszerre volt orosz katonák, magyar katonacsaládok és idős özvegyasszonyok otthona. 2018-ban a kastély muzeológusai önként jelentkező középiskolás diákokkal eredtek e negyven év eltűnőben lévő emlékeinek nyomába. A lelkes fiatalok kutattak levéltárakban, részt vettek ásatásokon, a beérkezett tárgyak gyűjtésében és tisztításában, továbbá felkerestek egykori kastélylakókat is. Az elkészült tárlat és a közös munka olyan jól sikerült, hogy elnyerték az Év Kiállítása 2019 pályázat Különdíját, a projektért pedig 2019 szeptemberében Múzeumpedagógiai Különdíjat, majd 2020 májusában Europa Nostra díjat kaptak.
A Várfok Galéria legújabb, szezonindító kiállítása Mulasics László művészetének egy újabb rétegét tárja a látogatók elé. A galéria a művész 2001-ben bekövetkezett halála óta következetesen, korszakról korszakra, tematikus egységek mentén rajzolja ki a '80-as és '90-es évek egyik meghatározó alakjának pályáját.
A mozdulatokat, érintéseket a fotográfia eszközeivel vizualizálva a nyomtalannak ad formát Szántói Lilla A látvány érintése című kiállításon. Ezt keresi a múltban és a jelenben, archív fotókból válogatva és az érintőképernyőkön végzett mozdulatok feltérképezésével.
A lovasíjászokról mindenkinek van valamilyen elképzelése, hisz olvasott róluk könyvekben, látott róluk rajzokat, festményeket, sőt filmeket, de az íjak és az íjászat kialakulásának a történetét már csak nagyon kevesen ismerik behatóbban. A BTM Vármúzeum és a Magyar Történelmi Íjász Társaság október közepéig látható kiállítása most lenyűgöző részletességgel kalauzolja végig a látogatókat a sztyeppei népek - köztük magyar őseink - lóhátról használt fegyverének, a reflexíjnak a több mint kétezer éves történetén.
