Nézőpont

Madách Imre születésének 200. évfordulóját egy egyedi és témájában igazán mai tárlattal ünnepli a Petői Irodalmi Múzeum, új kiállításán ugyanis Az ember tragédiáját a klímaváltozással kapcsolatos egyre égetőbb kérdések kapcsán vizsgálja. Vajon mennyire vált valóra a Madách által az Eszkimó színben elképzelt zord jövő? Jogosan félt-e az író 160 évvel ezelőtt a jégkorszaktól? És vajon ma van-e még olyan eső, amit meg lehet inni? A kiállításon a tragédia egyes színeinek vizuális megidézése mellett a különféle tudományágak neves hazai kutatói hívják együtt gondolkodásra a látogatókat.

A Várkert Bazár néhány hónapja nyílt új kiállítási helyszíne, az YBL6 Művészeti Tér elsődleges céljának tekinti, hogy időszaki kiállításokon nyújtson teret a hazai képzőművészet legkiválóbb alkotásainak. Csodálatosan kialakított, 21. századi igényekre szabott kiállítótereikbe ezúttal a hazai műgyűjtés egyik legizgalmasabb kollekcióját, az Jáky-gyűjteményt mutatják be a közönségnek.

Komoly kihívásokkal kellett szembenéznie annak a nőnek, aki a 20. század első felében filmkészítő szeretett volna lenni az Egyesült Államokban. Miközben a nők részt vettek az „álomgyár” nyersanyaggal való ellátásában, nem lehetett kétség afelől, hogy a termékek előállítói, vagyis azok, akik a kamera mögött foglaltak helyet, férfiak. Ruth Orkin (Boston, 1921. szeptember 3. – New York, 1985. január 16.) nem választhatta azt a pályát, amely iránt elhivatottságot érzett – legalábbis nem úgy, ahogy elképzelte –, és ez alapvető módon határozta meg fotográfiai munkásságát. Orkin vizuális nyelve a fotografikus kép és a film, a mozdulatlanság és a mozgás találkozásánál helyezkedik el. Fotóművészetében a tér magában hordozza az időt és a mozgást, és addig feszegeti a fényképészet nyelvének határait, amíg az be nem hódol az illúziónak és a mágiának.

Barabás Miklós-kiállításra menni mindig nagy öröm, különösen igaz ez, ha azon soha nem látott remekműveket is bemutatnak. A Magyar Nemzeti Galéria tárlata most éppen ilyen, a kiállított 125 alkotás közül többel most először találkozhat a közönség. A kiállítás azonban nemcsak ettől különleges, hanem attól is, hogy a festőként, elsősorban arcképfestőként ismert Barabás gazdag életművének részleteit ezúttal olyan grafikai műfajokon keresztül mutatja be, mint az akvarell, a rajz vagy a litográfia.

Mindannyiunk életében vannak sorsdöntő találkozások, ám nagyon kevesen vannak azok, akik egy ilyen találkozás után egész életüket annak szentelik, hogy segítsenek másokon. Közéjük tartozik Claudia Andujar, az amazóniai janomami indiánok földjét és kultúráját még ma is szinte sajátjaként óvó és féltő, magyar származású fotográfus és a cigány közösségekben „álruhában járó” legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill etnográfus. Kettejük tárlata most alig pár lépésre található egymástól a Néprajzi Múzeumban, mindkettő csodálatos és maradandó kultúrélmény.

Még három hétig látogatható Sam Havadtoy Hommàge – Kulturális migráció című kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. A sokak által amerikaiként számon tartott, brit-magyar kettős állampolgárságú, magát magyarnak valló 71 éves művész – aki barátként olyan alkotókkal dolgozhatott együtt, mint Andy Warhol, Keith Haring vagy Yoko Ono (aki évtizedekig az élettársa is volt) – egy különleges sorozatot mutat be Budapesten, amely utána nemzetközi körútra indul.

Friedmann Endre Ernő, André Friedmann, Robert Capa. A három név egy embert takar: a világhírű fotóriportert, az egyik legbátrabb haditudósítót, aki azok közé a híres magyarok közé tartozik, akikre olyan jó büszkének lenni. Bár munkásságáról több időszaki tárlat emlékezett meg a halála óta eltelt hét évtizedben, állandó kiállítása eddig nem volt hazánkban. Mostanáig. Júniusban ugyanis a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ megújult, több szintes kiállítóterében megnyílt a világ első állandó Capa-kiállítása!

Rembrandt van Rijn, a 17. századi Hollandia egyik legkiemelkedőbb művésze, a barokk korszak és a holland aranykor meghatározó alakja. Élete sok szempontból izgalmas és ellentmondásos volt. A kiállításon lehetőségünk nyílik megismerni az alkotó gazdag és változatos művészi világát, rézkarcait, és a mai technika segítségével a művész hangját is meghallgathatjuk.

A Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum közös kiállítással emlékezik a magyar művészettörténet egyik legfényesebb csillagára, a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított életműtárlat július közepéig a Szépművészetiben, majd augusztustól három hónapon át az idén 50 éves Csontváry Múzeumban várja a közönséget.

A Magyar Nemzeti Galéria földszinti, időszaki tárlatoknak otthont adó termeibe ezúttal Gulácsy Lajos varázsos hangulatú képei költöztek pár hónapra. A nagyszabású életmű-kiállításon látható mintegy kétszáz alkotás új összefüggések megvilágításával tárja fel Gulácsy életének és művészetének magasságait és mélységeit.