Nézőpont

1957-ben épphogy elindult a hivatalos és rendszeres műsorszolgálatás Magyarországon, amikor októberben már olyan híreket sugározhatott a Magyar Televízió, mint az első műhold, a Sputnyik-1 felbocsátása, vagy egy hónappal később a Föld körüli pályára állított Lajka kutya. Ezután csupán néhány évet kellett várni Gagarinra, majd 1980. május 26-án eljött a várva várt pillanat, a Szojuz-36 fedélzetén végre magyar űrhajós, az akkor 30 éves Farkas Bertalan is elindult a világűr meghódítására. A küldetés révén Magyarország hetedik nemzetként jutott ki az űrbe.

Egy térkép hátulján megbújt, eddig lappangó kollázzsal, Vajda Lajos alkotói korszakainak néhány emblematikus művével, valamint kortárs parafrázisokkal nyitott újra áprilisban a szentendrei Vajda Múzeum.

1948, Magyarország: Robert Capa fényképezőgépe lencséjén keresztül figyeli hazáját, azt a Magyarországot, amit tizenhét évvel korábbi távozása óta csak egyszer-kétszer látott viszont, s ahová – korai halála miatt – ezután soha többé nem tért vissza. A látogatás apropója ezúttal az amerikai Holiday magazin megbízása volt.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású tavaszi tárlata Itália napsütötte tájait, gyönyörű műemlékeit, kikötőiben ringó hajóit, szép asszonyait, háztetőit és zsongó tavernáit hozza el mindannyiunkhoz. A kiállítás mintegy 75 magyar alkotó Itália-élményét járja körül, megmutatva, hogy az olasz táj, a reneszánsz mesterek és a pezsgő mindennapok hogyan hatottak hazai képzőművészeinkre a 19. századtól egészen napjainkig.

Van egy kérdés, amelyet kimondva-kimondatlanul, legtöbbször más szavakkal, de számtalanszor feltesz magának az ember, amióta csak világ a világ: Ki hengeríti el nekünk a követ? Ki mozdítja el azt, ami lezár, ami elválaszt, ami ránehezedik az életünkre – legyen az veszteség, történelem, saját kudarcaink vagy kimondatlan félelmeink? Van-e, aki megteszi?

Most először mutatkozik be Svájcon kívül az ország egyik legjelentősebb magángyűjteménye, a Christoph Blocher-gyűjtemény. A Szépművészti Múzeumban vendégeskedő kollekció festményeinek mindegyike a vágyott földi paradicsom egy-egy víziója, vagyis alkotóik azt kívánták bemutatni, hogy mi az, ami szép és magasztos az emberi életben.

A Magyar Nemzeti Múzeum Attila című, nagyszabású nemzetközi tárlata a hunok birodalmát hozta el Budapestre. A hatalmas anyagot feldolgozó kiállításon felbecsülhetetlen értékű kincsek és régészeti leletek, valamint évszázadok alatt született történetek és legendák várják a látogatókat, és persze mindezek főszereplője Attila, a hunok rettegett uralkodója, akinek személyét, korát és örökségét 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül ismerheti meg a magyar közönség.

Az idén 25. jubileumát ünneplő Hagyományok Háza két új tárlata igazi menedéket kínál a minket körülvevő, egyre kaotikusabb világban, amelyhez segítségül hívja a természet illatait, régmúlt korok kertjeinek virágait és gyógynövényeit, a népművészet csodálatos remekműveit és azt az ősi tudást, amit olyan jó lenne ismét magunkévá tenni. A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet és a Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete című tárlatok egyszerre kínálnak elmélyülést, inspirációt és új nézőpontokat, miközben bevezeti a látogatókat a „gyógyító múzeum” élménykörébe is.

A Szépművészeti Múzeum legújabb tárlata az öröklét birodalmába, és ezzel párhuzamosan az első kínai császár korába invitálja látogatóit. A kínai történelem több mint egy évezredét átfogó kiállításon fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek, és igen, igazak a hírek: a hatalmas régészeti anyagot bemutató tárlaton a kínai terrakotta hadsereg tíz katonájával is farkasszemet nézhetnek.

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum különleges kiállítással várja látogatóit idén télen, hiszen a világhírű művészházaspár, Bohus Zoltán és Lugossy Mária náluk elhelyezett hagyatékának 33 alkotásával töltötte meg második emeleti kiállítóterét. A kortárs magyar üvegművészet két kiemelkedő alakjának tárlatán az ember, a fény és az üveg párbeszédének szinte már szakrális világába csöppenünk.