Az absztrakt festészet egyik legérdekesebb és legradikálisabb alakja kétség kívül a magyar származású, de élete nagy részében Franciaországban élő és alkotó Hantai Simon volt. A 2008-ban Párizsban elhunyt festőművész munkáival eddig csak néhányszor találkozhattunk idehaza, így mindenképp kivételes alkalom az Ybl Budai Kreatív Házban látható, a művész különböző korszakaiból szemezgető kiállítás.
Hantai Simon neve több okból is beíródott a hazai és nemzetközi művészettörténeti könyvekbe; az egyik ok kétség kívül az, hogy magyar, illetve magyar származású képzőművész festménye 2016 novemberéig még sohasem kelt el olyan magas áron, mint az ő M.A.4 (Mariale) című képe a párizsi Sotheby’s aukciós ház árverésén. Az 1960-ban készült alkotás vételi ára még a Sotheby’s előzetes várakozásait is felülmúlta, hisz jóval a kikiáltási ár felett, mintegy 4,4 millió euróért, vagyis valamivel több mint 1,3 milliárd forintért vette meg új gazdája. Ezt az árat azóta magyar műalkotások közül csak Moholy-Nagy László EM 1 Telefonkép című alkotása szárnyalta túl, amely 2016. novemberben 6,087 millió dollárért cserélt gazdát.
De ki is volt Hantai Simon, s ma – az ő határozott szándéka ellenére – miért érnek oly sokat a képei? Hantai Simon 1922-ben Bián (ma Biatorbágy) született sváb családban. 1941-ben vették fel a képzőművészeti főiskola freskó szakára, ahol Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla volt a mestere. 1948-ban feleségével, a szintén festő Bíró Zsuzsával együtt elhagyta Magyarországot, akivel, egy rövid olasz kitérő után, 1949-ben Párizsban telepedtek le. Franciaországban első igazi barátja és támogatója André Breton volt, az ő tanácsára csatlakozott a szürrealistákhoz, azonban hamar kinőtte őket. Jellemző volt rá, hogy már ekkor folyamatosan kísérletezett, művein a figuratív alakzatok helyét jelek kezdték átvenni, festészete pedig egyre erőteljesebben gesztikussá vált, melyre nagy hatással volt a New York-i iskola 1952-es párizsi bemutatkozása, de különösen Pollock festészete. 1960-ban ismét nagyot váltott, ez volt ugyanis az az év, amikor dr. Berecz Ágnes művészettörténész szerint „párizsi műtermében végleg búcsút mondott a festészet hagyományos eszközeinek és módszereinek. Ezután következő művészi korszakában már nem festette, hanem a földre kuporodva csomózta és gyűrte, mázolta, majd simította vásznait”. Ez volt az úgynevezett pliage módszerrel készült képek és sorozatok korszaka, melynek különlegessége, hogy még a mű készítőjének is meglepetés volt, hogy mi rajzolódik majd ki végül a felületen. Hantai ekkori munkáin a sokszor faágakra, madárfészekre vagy akár kígyókra emlékeztető, sok színben pompázó figurák, valamint a kép szélein, illetve hátterében megjelenő geometrikus alakzatok egyfajta kaleidoszkóp-szerű tájképekké állnak össze, amelyet karcolással, kaparással, felitatással és csurgatással tett még egyedibbé. A rekordáron elkelt képe is e korszakának gyümölcse.
Hantai művészi karrierjének utolsó csúcspontja az 1982-es Velencei Biennálé volt, ahol ő képviselte (immár teljes jogú állampolgárként) Franciaországot. Ezután azonban sokakat meglepve végleg elbúcsúzott a közönségtől. „A merkantilizmus eluralta a művészeti világot is. Ha nem tetszik, nem kell benne részt venni. Én kivonultam” – írta a festő. Bár élete végéig alkotott, dolgozott, alig néhányszor engedte kiállítani műveit. Ha galéria kereste, mindig azzal hárított, hogy majd a halála után rendezhetnek kiállítást műveiből.
Hantai Simon 2008-ban, 85 éves korában hunyt el Párizsban, alkotásai ma többek közt megtalálhatók a New York-i Guggenheim Museum, a párizsi Modern Művészetek Múzeuma, a római Vatikán Múzeum, a londoni Christie’s, a párizsi Galerie Jean Fournier gyűjteményeiben, de természetesen hazai múzeumok és magángyűjtők is szerepelnek a büszke tulajdonosok között. Ezek egyike a Kálmán Makláry Fine Arts galéria, amely együttműködésével megvalósuló mostani tárlat kronológiaszerűen enged bepillantást Hantai különböző korszakaiba, és külön öröm, hogy több, hazánkban eddig még sosem látott képe is szerepel a nem túl nagy, de mégis rendkívül értékes válogatásban.
Hantai Simon
Ybl Budai Kreatív Ház, Budapest
2020. november 15-ig