Author: Artkalauz

A segesvári csata emléke itt van mindannyiunkban. Ez volt az a szomorú emlékű harc, melyben elvesztettük Petőfit, de rajta kívül még csaknem ezer bátor magyar katona sorsa is megpecsételődött 1849. július 31-én a csatamezőn vagy utána a hadifogságban. Ma is történelmünk egyik legemlékezetesebb ütközetei között tartjuk számon, éppen ezért akár azt is hihetnénk, hogy már mindent tudunk róla, azonban ez nem így van. Ezt bizonyítja a Petőfi Irodalmi Múzeum „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?” – Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019 című kiállítása, melyen egy nemrég befejeződött régészeti kutatás eredményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Antonio Tempestának összesen három, lápisz lazulira (lazúrkőre) festett alkotása ismert a világon, ezért is különlegesen nagy kincs az Iparművészeti Múzeum raktárából 2016-ban előkerült műve, melyet a másfél évig tartó restaurálást követően most először mutatnak be a budapesti közönségnek. A festményt még különlegesebbé teszi, hogy igazából kettő, hisz Tempesta a hajszálvékony (mindössze 1 milliméter) drágakőlap mindkét oldalán ábrázol egy-egy ószövetségi jelenetet. Az Iparművészeti Múzeum újonnan felfedezett és frissen restaurált műkincsét a Ráth György-villában tekinthetik meg az érdeklődők.

Ha érdeklik a rendszerváltás utáni, kortárs magyar képzőművészet alakulásai, illetve dinamikái akkor mindenképp meg kell ismernie a budapesti Knoll Galériát, melyet 1989-ben alapított Hans Knoll, osztrák galerista. A budapesti és bécsi közös együttműködés nagyban építette a magyar képzőművészeti közeget, s most ennek a sokrétű és eleven tevékenységnek a bemutatására vállalkozik a galéria jelenlegi kiállítása, a 30 éves a Knoll Galéria Budapest.

Keleti Éva csaknem harminc évnyi kihagyás után, 88 évesen vette kezébe ismét kameráját, hogy újra megörvendeztessen minket képeivel. Ő az a fotóművész, akinek felkérésére ma is mindenki örömmel mond igent, legyen az Gálvölgyi János, Törőcsik Mari, Tordai Teri vagy Csányi Sándor. A Műcsarnokban látható kiállítása egy igazi időutazás az elmúlt hat évtizedben.

Négy éve a Magyar Kultúra napján hunyt el Gross Arnold (1929-2015), a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy díjas grafikus és festőművész, a rézkarc műfajának megújítója, hazánk egyik legismertebb és legnépszerűbb képzőművésze. A tordai születésű művész idén novemberben ünnepelte volna 90. születésnapját. A jeles alkalomra a Gross Arnold Galéria – a Jászi Galériával közösen – egy életmű-kiállítással készült, melyre több éves előkészítés és kutatás után egy igényes, szép kivitelű nagymonográfiát is kiadtak. A saját kiadású kötetet december 6-án vehették először a kezükbe az érdeklődők, de az eddigi legnagyobb szabású Gross-kiállításhoz egy külön katalógus is készült.