A Magyar Természettudományi Múzeum új kamarakiállítása a 2016-ban indult Nephthys Projekt eredményeivel ismerteti meg a látogatókat, bemutatva, hogy a kutatók milyen módszerekkel fejtették meg három magyar közgyűjteményünk tulajdonában lévő számos egyiptomi lelet titkát.
Weiler Péter legújabb kiállítása a művész 30 éves képzőművészeti útjának egyik fontos témáját, a menni vagy maradni kérdéskörét dolgozza fel. A tárlat helyszíne is különleges, hiszen a közel 40 alkotást bemutató kiállítás a Kincsem-palotában látható, amely talán utoljára tekinthető meg a felújítás előtti állapotában.
Már csak jövő hét vasárnapig látogatható a Capa Központ Válogatás 40 év legjobb magyar sajtófotóiból című kiállítása. A sokszor megrázó erejű képeken feltűnnek az elmúlt négy évtized fontos közéleti szereplői, ismert és ismeretlen hősei, háborúi, problémái, drámái, de természetesen vannak vidám perceket, sportsikereket, természeti szépségeket megörökítő képek is, hiszen szerencsére bőven volt okunk mosolyogni is.
Lezárult a Szépművészeti Múzeum felújításának újabb szakasza, így már teljes egészében látható a Régi Képtár állandó kiállítása. A most átadott 450 négyzetméteres kiállítási egységgel együtt a látogatók immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatnak átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.
A régészet szerelmeseit várja a Magyar Nemzeti Múzeum Kincset Érő Közösség című időszaki kiállítása. A múzeum Közösségi Régészeti Programjának eredményeit bemutató kiállításon több mint 400 tárgyat láthat a közönség, ezek legtöbbjét korábban még sehol sem állították ki. A számos történelmi korból származó lelet közül a legkisebb tárgy alig egy négyzetcentiméter, a legnagyobb (egy római mérföldkő) pedig több mint 70 kilogrammot nyom. A kiállítás a terepmunka mellett az önkéntesek múzeumi életét is bemutatja, de a látogatók bepillanthatnak a restaurálás folyamatába is.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum megnyitása óta először dedikál önálló kiállítást Mongol Gyűjteményének. A március végén nyílt Jurták és kolostorok című összegző jellegű tárlat a magyar mongolisztikai kutatások izgalmas szellemi és anyagi örökségét igyekszik bemutatni, a kezdetekről egészen napjainkig.
A 20. század egyik legkedveltebb gyerekkönyvszerzőjének életét és munkásságát ünnepli a Victoria and Albert Museum. Beatrix Potter (1866−1943) saját kezűleg illusztrált gyermekkönyveit mára szinte az egész világon ismerik, meséiben az angol tájat, a vidéki életet, és annak tollas-szőrös lakóit, az állatokat mutatja be.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 1826 óta készíti kézműves porcelánjait. Az elmúlt közel 200 év alatt tizenhatezer porcelánformát, és mintegy négyezer mintát alkottak. A szombathelyi Savaria Múzeum most a Kossuth-díjas keramikus- és szobrászművész, Schrammel Imre által tervezett herendi kerámiákat és Viktória királynő kedvenc herendi porcelánjait mutatja be a hatalmas gyűjteményből.
Lehet-e újraértelmezni a Mester-tanítvány kapcsolatot egy olyan korban, ahol több szó esik az individualitásról, az egyéni kiteljesedésről, mintsem az iskolákhoz, műhelyekhez, mesterekhez kötődésről? Vajon a térbeli kapcsolódások, a hálózati kultúra, a sztárok kultuszának korában van-e még egyáltalán értelme az anakronizmusnak tűnő tekintélytiszteletnek, a hierarchián alapuló mester és tanítvány viszonyok kialakításának?
Csillogás, elegancia, mohó életvágy, mind meghatározó elemei voltak az art deco ízlésvilágának. Az a korszak volt ez, amikor a nők letették a fűzőt és rövidebb szoknyára váltottak, amikor Josephine Baker fellépését várta egész Budapest, és amikor az áruházakban vásárlás és a fogyasztás öröme az új nagypolgári életmód fontos részei voltak. A Magyar Nemzeti Galéria most a magyar art deco művészet, kiemelten a plakátművészet ikonikus darabjain keresztül mutatja be az 1920-as és ’30-as évek sok változást hozó izgalmas időszakát.
