André Kertész Esztergomban

Március utolsó hetében az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban nyílt meg a világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum André Kertész előtt tisztelgő kiállítássorozatának első része. A sorozat kurátora, Fisli Éva a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből válogatta ki azt az átfogó anyagot, amelyet szeptember végéig három helyszínen – a Balassa Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeumban, végül a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban − láthat majd a közönség. Az esztergomi tárlaton most a művész korai, a városban és környékén készített vintázskópiáiban merülhetnek el az érdeklődők.

Lantos. A kör végtelensége

Kivételes találkozásra hívja látogatóit a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria, április 13-tól ugyanis Lantos Ferenc (1929–2014), többek közt a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze-díjjal is kitüntetett festő- és vizuális művész alkotásaival várja az érdeklődő közönséget Balatonfüredre. Lantos Ferenc a kortárs művészeti színtér egyik legsikeresebb nonfiguratív alkotója volt, akinek munkái a hazai aukciókon már a 25 millió forintos álomhatárt is elérték. Dr. Mészáros Flórának, a tárlat kurátorának kimondott célja, hogy a tíz éve elhunyt művész nemzetközi ismertségét erősítve bebizonyítsa, hogy nemcsak a hazai geometrikus ábrázolás egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne, hanem egyben a nemzetközi szakmai élet egyik izgalmas úttörőjét is.

Veszélyes csillagzat alatt | Az Európai Iskola (1945–1948)

Szólóban vagy párosban, az ezerarcú városban – összművészeti zsongás a Dunakanyarban! – szól a 2024-es Szentendrei Tavaszi Fesztivál szlogenje. Az izgalmas programok között találjuk a MűvészetMalomban április 7-től látható, Veszélyes csillagzat alatt című kiállítást is, amely az 1945–1948 között működő, a 20. századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő művészcsoport, az Európai Iskola munkásságának megismerésére hívja az érdeklődő közönséget.

Budapest FotóFesztivál Nr.8.

Március 22-én elindult hazánk legnagyobb fotográfiai eseménye, a 8. Budapest FotóFesztivál. A hat héten átívelő rendezvénysorozat − amely nyitókiállításával idén a női fotóművészeket ünnepli − kortárs és klasszikus magyar, valamint nemzetközi tárlatokkal, illetve kiemelkedő szakmai és közönségprogramokkal várja az érdeklődőket Budapest számos múzeumában és galériájában.

Mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből

A Magyar Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer műtárgyat számláló gyűjteményének legfontosabb alkotásaival várja az érdeklődőket a városligeti NEO Kortárs Művészeti Tér. A Mélység/élesség című tárlaton a legismertebb 20. századi magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi és kortárs fotóművészek, valamint világhírű külföldi alkotók (például Richard Avedon vagy Edward Steichen) munkáival is találkozhat a közönség.

Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák

A Zsolnay nővérek, Undi Mariska, Mallász Gitta, Lesznai Anna, Lukáts Kató és Zsindelyné Tüdős Klára mindannyian figyelemre méltó életutat bejáró nők, olyanok, akikről valóban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szebbé tették a magyar képző- és iparművészeti örökségünket. Csodálatos hímzéseket, mintákat, könyvillusztrációkat, festményeket, kerámiákat, bonbonosdobozokat, plakátokat, ruhákat és népviseleteket hagytak ránk, a közjóért és sokszor embertáraikért tett szolgálataikról nem is beszélve. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. A Hagyományok Háza kiállítása most az ő életükön és alkotásaikon keresztül mutatja be a 20. század két nagy stílusa: a szecesszió és az art deco, valamint a népművészet találkozását.

Róma–Budapest, 1800–1948.

Róma városa ihlette a Virág Judit Galéria legújabb, igazi művészeti szenzációkat felvonultató kiállítását, amely még négy héten át teljesen ingyen várja az érdeklődőket. A Róma–Budapest összművészeti tárlaton több száz négyzetméteren a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjainak képeit, szobrait, műtárgyait állították ki. A kiállítás ugyanakkor vissza nem térő alkalom arra is, hogy a közönség a klasszikus és kortárs alkotók remekművein keresztül ismerje meg az olasz főváros hatását a hazai kulturális szcénára a 19. és 20. században.