A Múzeumok Éjszakáján nyílt meg és egész évben látható lesz a szegedi Móra Ferenc Múzeum egészen biztosan nagy érdeklődésre számot tartó Picasso-kiállítása, ahol a spanyol mester munkássága mellett kiemelt szerepet kapnak azok a magyar alkotók is, akik valamilyen módon hatottak Picasso művészetére, vagy akár személyes kapcsolatban álltak vele. A kiállítás újdonsága egy immerzív tér, ahol animált vetítésen keresztül ismerhetik meg a látogatók Picasso személyiségét és művészetét.
A kiállításon harminc végzős hallgató munkái láthatóak, amelyek egyszerre tükrözik a hagyományos kézműves technikák magas szintű ismeretét és a kortárs alkotói szemléletet. „A tárlat koncepcióját három meghatározó vezérfonal – a Ritmus és rend, a Szálak és rétegek, valamint az Útravaló – határozza meg. A bemutató két térben bontakozik ki: az első teremben mindhárom tematika megjelenik, míg a második az Útravaló gondolatára épül. Itt a látogatók a hallgatók személyes történetein és vallomásain keresztül ismerhetik meg, milyen motivációk vezették őket a kézműves képzés választásához, és milyen értékeket, tapasztalatokat visznek magukkal az itt eltöltött két évből. A kiállítás ezzel bepillantást enged abba az elkötelezettségbe és alkotói útra, amelyet a résztvevők vállaltak a tudás és a mesterség elsajátításáért.” - ismertette a kiállítás koncepcióját Szabó Erzsébet, a tárlat kurátora, a Hagyományok Háza Népi Kézművesség és Népi Iparművészeti Szakcsoportjának szakmai munkatársa. A kiállítás a fenntarthatóságra is épít. A bemutató rámutat arra, hogy a népi kultúra természetes anyaghasználata és hulladékmentes szemlélete nem csupán történeti érték, hanem napjaink környezeti kihívásaira is érvényes válaszokat kínál. A természetes alapanyagok tisztelete, a kézi megmunkálás és a tartós használatra tervezett tárgyak létrehozása olyan tudást hordoznak, amely a jelen és a jövő számára egyaránt releváns. „A négy kurzus, összesen kétéves képzési ideje alatt többféle tárgyat vehettek fel a hallgatók. Izgalmas kihívást jelentett, és rengeteg válogatás előzte meg azt, milyen formában lehetséges 30 különböző személyiség izgalmas színvilágú alkotásait egy harmonikus térbe installálni. Szerencsénk volt idén, mert többen fantasztikus színharmóniákkal dolgoztak, néhányan eleve kollekciókban, vagy egy konkrét enteriőrben gondolkoztak az alkotók közül” - hangsúlyozta Szabó Erzsébet. A kiállítás a 2026. június 11-én 17 órai megnyitót követően megtekinthető a ház nyitvatartási idejében. A kurátori munkában Benedek Krisztina, a szakcsoport szakmai vezetője működött közre társkurátorként, míg a tárlat vizuális arculatát és térbeli megjelenését Barta Eszter látványtervező álmodta meg.
A Hagyományok Háza képzései a népzene, a néptánc, a mesemondás és a népi kézművesség területén hosszú évek óta meghatározó szerepet töltenek be a magyar szellemi kulturális örökség átadásában. Az intézmény programjai egyszerre kínálnak szakmai fejlődést, közösségi élményt és személyes kapcsolódást a hagyományos kultúrához. A 2026 őszén induló programok már elérhetők a Hagyományok Háza hivatalos felületein. A kurzusokra a meghirdetett létszámkeret betöltéséig, de legkésőbb az egyes képzésekhez tartozó nyári határidőkig lehet jelentkezni.
Tavasszal a budai Várnegyedben működő Virág Benedek Házban nyílt meg hazánk első állandó Márai-kiállítása. A hiánypótló tárlat az azóta lezárult 2025–2026-os Márai Sándor-emlékév egyik nagyon fontos mérföldköve, amely célja, hogy a látogatók számára elérhetővé tegye az egyik legnagyobb írónk szellemi örökségét, és közelebb hozza életművének meghatározó korszakait.
A 2026-os jubileumi Vasarely-év kétségkívül legfelemelőbb pontja, hogy Victor Vasarely születésének 120. évfordulóján (április 9-én) ismét megnyitotta kapuit az immár tartalomban és formában is megújult, 50 éves pécsi Vasarely Múzeum.
Idén ismét Szeged és Csongrád-Csanád vármegye legjobb sajtófotóit mutatják be a Móra Ferenc Múzeumban. Az intézmény által korábban meghirdetett pályázatra több mint ötven alkotó több mint 380 képet küldött be, ezek közül választotta ki a legjobbakat a szakmai zsűri. Érdekesség, hogy nemcsak hivatásos fotóriporterek, hanem lelkes amatőrök is nevezhettek, így a beérkezett anyag különösen sokszínű lett.
A balatonfüredi Vaszary Galéria egy igazi balatoni kötődésű művésszel, a Balaton-festőjének is nevezett Egry József képeivel nyitotta meg az új, tavaszi szezont. A művek Magyarország legnagyobb Egry-magángyűjteményéből, a budapesti székhelyű ResoArt Alapítvány gyűjteményéből érkeztek a kiállításra, ahol a művész fénnyel teli balatoni tájképei mellett a kevésbé ismert korai művek, karikatúrák és önarcképek is láthatók, összesen 52 alkotás.
Az üveg mindennapjaink természetes része: körülvesz bennünket, használjuk, mégis ritkán gondolunk rá mint önálló művészi kifejezőeszközre. A szombathelyi Schrammel-gyűjtemény márciusban nyílt kiállítása az üvegtárgyat az autonóm művészi gondolat megtestesüléseként mutatja be.
A Gellért-hegy és a megújuló Citadella évszázadokon átívelő történetét bemutató kiállítás nyílt a Várkert Bazár szabadtéri helyszínén. Az Elnyomástól szabadságig – A Gellért-hegyi Citadella története című tárlaton az egykori erőd sorsán keresztül bontakozik ki Budapest és a magyar történelem számos fordulópontja: a katonai megszállás, az ideológiai jelképpé válás, majd a közösségi térként való újjászületés folyamata. Az ingyenesen látogatható kiállítás április közepéig tekinthető meg a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.
A Várfok Galéria új kiállításának főszereplője nem más, mint a papír, vagyis papírra készült alkotások, olyan művészektől, mint Rozsda Endre, Françoise Gilot, keserű Károly Keserü vagy Nemes Anna. Bár a műtárgypiacon a papíralapú művek megítélése ma is igen eltérő, a kiállítás bemutatja, hogy mennyi nagyszerű lehetőséget rejt magában ez a sokarcú médium.
Hat, nagyjából egy generációhoz tartozó kortárs művész (Aknay János (1949-2026), Baksai József, Bereznai Péter, Kalmár János, Sárkány Győző és Szabó Tamás) közös kiállítására vár mindenkit egészen áprilisig a szentendrei MűvészetMalom. A tárlaton a látogatók a művészek csendes, elmélyült párbeszédének lehetnek tanúi az elmúlásról, az emlékezetről és a folytonosságról. Megrázóan szomorú kapcsolódási pont a kiállítás témája és a közelmúlt valósága között, hogy a "hatok" egyikére már valóban csak emlékezni tudunk.
