á la cARTe

„Heuréka! (Megtaláltam!)” – kiáltotta Arkhimédész, amikor a legenda szerint fürdés közben felfedezte a felhajtóerőt. Ennek mintájára nevezte el Pólya György matematikus, fizikus heurisztikának azt a tudományos megismerési módot, amelynek során a kutató nem pusztán logikai következtetés, hanem tapasztalatokon nyugvó próbálkozások útján jut eredményre. A számos hasznos felismeréshez vezető módszer tudományos rangra emelése éppen úgy magyar származású tudóshoz köthető, ahogyan a Rubik-kockától a flow-élményig, a televíziótól az mRNS-technológiáig megannyi tudományos eredmény, amelyekről most a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása mesél nekünk.

Kövek, kőfaragványok, réz, ezüst és arany pénzérmék, kerámiák, fajanszok, porcelánok, törékeny üvegek, melegséget idéző kályhacsempék, vaseszközök, fegyverek – kardok, puskák, páncélok –, réz és aranyozott liturgikus tárgyak, kódexek és ősnyomtatványok, metszetek, pompázatos kárpitok, freskótöredékek és táblaképek, egykor hordott viseletek rekonstrukciói, valamint ékszerek idézik fel az egri vár ezeréves történetét a Dobó István Vármúzeum Gótikus palotájának emeleti termeiben látható állandó kiállításon. Időutazás a közel 150 éve zajló régészeti, kultúr- és hadtörténeti kutatások által idevarázsolt világban.

Lugossy Mária szobrászművész a kortárs magyar szobrászat és üvegszobrászat világhírű alkotója, kinek alkotásai megtalálhatók a legrangosabb hazai és nemzetközi köz-és magángyűjteményekben, többek közt a párizsi Musée du Louvre, a londoni The British Museum, a New York-i The Corning Museum of Glass, a tokiói Suntory Museum, valamint Veszprém városa és a Laczkó Dezső Múzeum is büszkélkedhet Lugossy-művekkel.

Kék, piros, sárga, zöld, vízsszintesek, függőlegesek. Magyarország és Budapest, Szép Ernő és Térey János, személyes emlékek és univerzalitás: vajon lefordítható-e a tünékeny emberi élet színekre és formákra? Forrai Ferenc sok éve épített Négyszöglet-sorozata szeptember végéig látható az Artus Galériában.

Csodálatos óriások gyönyörű ruhákba öltöztetve, vagyis óriás ruhaszobrok várják mindazokat, akik az elkövetkező néhány napban még ellátogatnak a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjébe. Az augusztus 30-án záró kiállítás − amely a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szervezésében valósult meg − a magyar népművészet és öltözködéskultúra elemeit, színeit, motívumait idézi meg és gondolja újra.

A mindenütt jelenvalóság világába vezet minket Zeus Salas festőművész a Bakáts Bunker Underground Kulturális Térben augusztus 7-én nyílt önálló kiállításán. Az egy hónapig látogatható tárlatot számos program kíséri: nyitvatartási időben több alkalommal lehetőség nyílik találkozni az alkotóval; a Bakáts Feszt idején tárlatvezetések és művészeti workshopok során ismerhető meg művészeti gyakorlata; a megnyitó és a finisszázs keretében pedig a Salas munkásságában kiemelt szerepet betöltő zene kerül a fókuszba.

A városi társadalom a mesterséges fény társadalmává vált a 19. század során. A világítás fejlődő eszközeivel az ember fokozatosan és egyre hatékonyabban vette birtokába az éjszakát. A mesterséges fény kitágította a térhasználatot, fellendítette az olvasást, segítette a közlekedést, rugalmassá tette a munkaidőkereteket, feldíszítette az épületeket, utat nyitott a szórakoztatóiparnak, mindezzel új életmód kialakulásához vezetett. Ebbe…

Nyári kiállításán a Hagyományok Háza saját növendékeinek vizsgamunkáival várja az érdeklődőket időszaki kiállítótermébe. A Játéktól a mesterségig című tárlaton összesen 47 frissen végzett kézműves alkotó – népi kézműves takács, nemezkészítő, kosárfonó, szőnyegszövő és gyékény-, szalma- és csuhétárgykészítő – munkáin keresztül ismerhetik meg a látogatók a népi kézműves mesterségeket.

Az Első Magyar Látványtár Kiállítóháza a balatonfelvidéki Tapolca-Diszelen 1997 nyarától látogatható. Az elromosodott Stankovics-malom, Mújdricza Péter építész tervei alapján, 7 évnyi építkezés után született újjá, és azóta minden évben új kiállítással várja látogatóit. Mostani, Nőábrázolások és ábrázoló nők című tárlatuk az alkotóművészet egyik legfontosabb kérdését vizsgálja: a nők szerepét a vizuális kultúra történetében, akik egyrészt létrehozói, másrészt (örök) témájául is szolgálnak a különféle műalkotásoknak és használati tárgyaknak.

Május elején nyílt meg és egészen június 23-ig látogatható a Kiscelli Múzeumban a huszadik születésnapját ünneplő Határtalan design összművészeti kiállítás. Az idei válogatásban 22 ország több, mint 200 alkotójának munkái láthatók, reprezentatív olasz, osztrák és szlovák fókusszal, de nem marad el a nemzetközi kortársékszer-szekció sem, sőt, a projekt történetéhez kapcsolódó retrospektív anyagot is láthat a közönség. A kiállításhoz, ahogy azt a korábbi években már megszokhattuk, kortárs tánc-, illetve kortárs és komolyzenei koncertek is kapcsolódnak.