A Ludwig Múzeum áprilisi nyitással mutatta volna be Lassú élet című kiállítását, a fogyasztói társadalommal szemben kritikus és ökológiailag tudatos alkotásoknak adva hangot. A világjárvány okozta helyzet azonban ezt a projektet is újratervezésre kényszerítette. Popovics Viktóriát, a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok kiállításának ötletgazdáját és egyik kurátorát kérdeztük a kiállítás témájának aktualitásáról a járvány okozta helyzet tükrében.
A barokk művészet tobzódó pompája, teatralitása idegenül hat a mai nézőre. Hogyan lehet a 21. században Magyarországon a 17. századi Németalföld festészete felé közelíteni? Tátrai Júlia művészettörténésszel, a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető Rubens, Van Dyck és a flamand festészet aranykora című kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Király Tamás 1988-ban a Dressater elnevezésű berlini divatbemutatón olyan alkotókkal együtt szerepelt mint Vivienne Westwood vagy Claudia Skoda. A Ludwig Múzeum Out of the Box című tárlata a tervezőt olyan alkotóként mutatja be, aki számára az öltözködés egy sajátos határterületen helyezkedett el: kreációi a divat, a film, a színház, a performansz és a képzőművészet találkozási pontján találhatók. A tárlat kurátorával, Timár Katalinnal bes
„A tárlaton látható művek tanúsága szerint a Bauhaus tevékenysége során felvetett művészeti, szakmai problémakörök ma is foglalkoztatják a művészeket” – mondja Petró Zsuzsanna művészettörténész, a Ludwig Múzeum Bauhaus 100. Program a mának. Kortárs nézőpontok című kiállításának egyik kurátora.
A Kogart Tihany Kondor Béla alkotásait bemutató tárlatán a látogatók egy olyan alkotással is találkozhatnak, amelyről évtizedekig alig néhányan tudták, hogy egyáltalán létezik még. A kiállításról és a lappangó műről a tárlat kurátorával, Marosvölgyi Gáborral beszélgettünk.
A Magyar Nemzeti Galéria A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című tárlata a mozgalom egy kitüntetett időszakára fókuszál, ám a szürrealizmus általános érvényű képét tárja a látogatók elé. A párizsi Centre Pompidouval közösen rendezett kiállításról a tárlat magyar kurátorával, Kovács Anna Zsófiával beszélgettünk.
Finomítani szeretnénk a restaurátorokról alkotott képen – mondja Zsámbéki Anna restaurátor. A Magyar Nemzeti Múzeum Megmentett műkincsek című tárlatának kurátora szerint elindult egy folyamat, amiben egyre élesebben elkülönül a restaurálás és a felújító jellegű szakiparosság. Abban, hogy ez a különbség szélesebb körben is jól értelmezetté váljon, nagy szerep jut ennek a kiállítás-sorozatnak is.
Miben rejlett a Bauhaus jelentősége és milyen hatása van a kortárs képzőművészetre – utóbbira szeretne választ adni a Ludwig Múzeum tárlata, amelyről a kurátor, Készman József művészettörténész mesélt.
Michelangelo 29, a világ legrangosabb gyűjteményeiből kölcsönzött akttanulmánya látható a Szépművészeti Múzeumban áprilisban nyílt, A test diadala – Michelangelo és a 16. századi rajzművészet című tárlaton. Ez az első alkalom, hogy a reneszánsz mester műveit kiállítják Magyarországon, de mellette a kortársak is fontos szerephez jutnak. A 80 művet felvonultató tárlat kurátorát, Kárpáti Zoltánt kérdeztük.
A Magyar Nemzeti Galéria Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítása a Tate Britainnel együttműködve valósult meg. A Tate ajánlotta a tárlat anyagát a Nemzeti Galériának, vagy a galéria szerette volna a kiállítást? – Erről kérdeztük a budapesti társkurátort, Fehér Dávid művészettörténészt.
