Születésének 140. évfordulója kapcsán a Műcsarnok KÓS 140 | Kós Károly műhelye címmel a 20. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakját bemutató nagyszabású, látványos életmű-kiállítást rendezett, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 29-ig meghosszabbítottak. A tárlatról a társkurátort, Simon Magdolna művészettörténészt kérdeztük.
Az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválon idén nemcsak a zenei program, hanem a képzőművészeti vonal is kiemelkedő eredményeket hozott. A Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak lenyűgöző és látványos performanszában meglepő gesztusként a Boldogasszony-kápolna közepén egy sátrat is felállítottak. Ugyanilyen erőteljes és olykor meghökkentő mozzanatokkal dolgozott a Pannonhalmi Főapátság kiállítóterében áprilisban megnyílt időszaki tárlat, amelynek alkotásait a fesztivál ideje alatt tovább is fejlesztettek a művészek. A Zarándoklat című kiállítás novemberig látogatható. A kortárs képzőművészetet támogató közeg, az együttgondolkodás és a gyarapodó gyűjtemény is központi témaként merült fel a kiállítások kurátorával és a Főapátság művészeti tanácsadójával, Mélyi Józseffel folytatott beszélgetés során.
A kecskeméti Bozsó Gyűjtemény állandó kiállításai mellett május 7-ig látható az a különleges válogatás, amely Kemény Gyula magángyűjteményébe enged bepillantást. A francia tematika mentén válogatott képek izgalmasan mutatják be a 20. század elején Párizsban járt és ott alkotó magyar művészeket. A kiállításról ifjú Bozsó János elnök-kurátort kérdezzük.
A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása, a Magyar EXPO sikerek (1851-2021) 170 év 32 világkiállítását, és az azokon megjelent magyar sikereket mutatja be. A tárlat kurátorát, Gál Vilmost kérdeztük.
Korniss Péter több mint ötven éve járt először Széken, és ezen az utazáson szembesült a hagyományos falusi közösségek élő és gazdag kultúrájával. Az élmény meghatározó volt pályáján és arra ösztönözte, hogy megörökítse a hamarosan eltűnő világot a Kárpát-medence több területén is. Szék számára mindennek az eredete és a kezdete volt, az elmúlt évtizedekben rendszeresen visszatért ide. Az ötvenöt évet felölelő széki munkája a magyar fotótörténet leghosszabb fotóprojektjének tekinthető, és a világban is ritkának számító, különleges művészeti értékkel bír. Korniss képei nemcsak dokumentálják, hanem meg is örökítik a széki falusi közösségek kultúráját és életmódját, amelyek azóta jelentős változásokon mentek keresztül.
A Ludwig Múzeum áprilisi nyitással mutatta volna be Lassú élet című kiállítását, a fogyasztói társadalommal szemben kritikus és ökológiailag tudatos alkotásoknak adva hangot. A világjárvány okozta helyzet azonban ezt a projektet is újratervezésre kényszerítette. Popovics Viktóriát, a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok kiállításának ötletgazdáját és egyik kurátorát kérdeztük a kiállítás témájának aktualitásáról a járvány okozta helyzet tükrében.
A barokk művészet tobzódó pompája, teatralitása idegenül hat a mai nézőre. Hogyan lehet a 21. században Magyarországon a 17. századi Németalföld festészete felé közelíteni? Tátrai Júlia művészettörténésszel, a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető Rubens, Van Dyck és a flamand festészet aranykora című kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Király Tamás 1988-ban a Dressater elnevezésű berlini divatbemutatón olyan alkotókkal együtt szerepelt mint Vivienne Westwood vagy Claudia Skoda. A Ludwig Múzeum Out of the Box című tárlata a tervezőt olyan alkotóként mutatja be, aki számára az öltözködés egy sajátos határterületen helyezkedett el: kreációi a divat, a film, a színház, a performansz és a képzőművészet találkozási pontján találhatók. A tárlat kurátorával, Timár Katalinnal bes
„A tárlaton látható művek tanúsága szerint a Bauhaus tevékenysége során felvetett művészeti, szakmai problémakörök ma is foglalkoztatják a művészeket” – mondja Petró Zsuzsanna művészettörténész, a Ludwig Múzeum Bauhaus 100. Program a mának. Kortárs nézőpontok című kiállításának egyik kurátora.
A Kogart Tihany Kondor Béla alkotásait bemutató tárlatán a látogatók egy olyan alkotással is találkozhatnak, amelyről évtizedekig alig néhányan tudták, hogy egyáltalán létezik még. A kiállításról és a lappangó műről a tárlat kurátorával, Marosvölgyi Gáborral beszélgettünk.
