Rodolfo, azaz Gács Rezső kellékeit, könyveit, kártyáit hagyta az utókorra, ezek mellett pályája kezdetétől következetesen dokumentálta saját munkásságát. Megőrizte fellépéseiről a színlapokat, szórólapokat, műsorfüzeteket, s ez a precíz dokumentálás mára felbecsülhetetlen kinccsé vált. Hagyatéka, mely vándorkiállításként járja az országot, most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban várja a régi és az új rajongókat.
Radisics Milán a vizet fotózza, mégpedig a magasból (ahogy ő mondja madárperspektívából), drónok segítségével. Képei egyszerre ejtik ámulatba és gondolkoztatják el nézőjüket a világ jelen lévő és múló szépségeiről, és persze benne az emberről. Hazai és nemzetközi díjakkal is elismert fotóival ezúttal a Tér-Kép Galériában találkozhatunk.
Michelangelo 29, a világ legrangosabb gyűjteményeiből kölcsönzött akttanulmánya látható a Szépművészeti Múzeumban áprilisban nyílt, A test diadala – Michelangelo és a 16. századi rajzművészet című tárlaton. Ez az első alkalom, hogy a reneszánsz mester műveit kiállítják Magyarországon, de mellette a kortársak is fontos szerephez jutnak. A 80 művet felvonultató tárlat kurátorát, Kárpáti Zoltánt kérdeztük.
A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli megalapításának 30. évfordulóját. Az eltelt három évtizedben több száz kiállításra és ezernél is több programra került itt sor, s az intézmény célja a kezdetek óta változatlan: a kortárs művészetet igyekeznek közelebb vinni, érhetőbbé tenni a közönség számára, mindezt izgalmas és újszerű módon. Ennek egyik újabb állomása a Budapest Parkban nemrég nyílt installációjuk is.
A 85 éves Balogh Zsigmond a magyar népművészet egyik legkiválóbb fafaragó mestere. Csendes, kondorosi otthonából immár évtizedek óta készíti csodálatos szobrait és bútorait, s ma szerencsések azok, akik magukénak tudhatnak műveiből akár csak egyet is. Persze egyéni és csoportos kiállításokat is többször rendeztek már alkotásaiból, de Zsiga bácsi régi álma volt, hogy életművét egy olyan helyen is bemutathassa, „ahol sok-sok ember megnézi”. Ez a álma vált most valóra a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
Szombaton és vasárnap a Nemzeti Múzeum ismét büszke házigazdája lesz az évről évre nagyobb sikerű Múzeumok Majálisának, ahol most is több mint száz múzeum és kiállítóhely veszi birtokba a nemrég felújított Múzeumkertet és a múzeum klasszicista épületét. A rendezvényen színes programokkal, koncertekkel, kézműves vásárral és fesztiválhangulattal várják a gyerekeket és a felnőtteket, de, ahogy megszokhattuk, itt adják át Az Év múzeuma- és Az Év kiállítása-díjakat is a nyertes pályázóknak.
A tízéves Fortepan digitális fotóarchívum 1990 előtt készült képeket gyűjt, és a kollekciója 2018 elején elérte a százezres darabszámot. Ennek örömére a hatalmas fotóanyagból a 250 legjobbat, legérdekesebbet vonultatja fel a Magyar Nemzeti Galéria áprilisban nyílt kiállításának központi szekciója, amely, bár szorosan kapcsolódik Magyarország 20. századi történelméhez, de a hangsúlyt a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember nézőpontjára helyezi.
A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat újabb része érkezik a hazai mozikba, ezúttal az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Leonardo da Vinci nyomába eredtek a filmkészítők. A Leonardo 500 című filmet, melyet május 9-től vetítenek országszerte a mozikban, premier előtt, már április 24-től láthatják az érdeklődők az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Miként változott és fejlődött a két világháború között eltelt csaknem húsz év alatt a II. Lengyel Köztársaság fővárosa, hogyan élte hétköznapjait és ünnepeit Varsó lakossága. Ezt mutatja be látogatóinak a Lengyel Intézet, a lengyel függetlenség visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett, ingyenesen látogatható kiállítása.
A budai Várnegyed – egykori uralkodók, udvartartásuk és a jómódú polgárok lakhelyeként – kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai, középkori emlékek között, régészeti kutatása mégis csak a II. világháború után kezdődött meg. Az elmúlt több mint 70 évben azonban a Budapesti Történeti Múzeum négy-öt régészgenerációja is megismerte, „beleásta ” magát a Várnegyed történetébe, és számtalan publikáció és tárlat mutatta be az itt feltárt eredményeket. Mostani kiállításuk az elmúlt tíz év kutatási eredményeiből ad válogatást, olyan fontos helyszíneket tekintve át, mint az egykori Városháza, a Karmelita épületegyüttes (ma Miniszterelnökség), a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és az Erdélyi bástya (Táncsics Mihály utca).
