Rodolfo, azaz Gács Rezső kellékeit, könyveit, kártyáit hagyta az utókorra, ezek mellett pályája kezdetétől következetesen dokumentálta saját munkásságát. Megőrizte fellépéseiről a színlapokat, szórólapokat, műsorfüzeteket, s ez a precíz dokumentálás mára felbecsülhetetlen kinccsé vált. Hagyatéka, mely vándorkiállításként járja az országot, most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban várja a régi és az új rajongókat.
„Sose a számat figyeljék, hanem a kezemet, vigyázat, csalok!” – figyelmeztette fellépésein mindig közönségét Rodolfo. Ám hiába figyelték, mégis sikerült mindenkit lóvá tennie.
Rodolfo (polgári nevén Gács Rezső) nagy történelmi változások idején élt, de mindig sikeres tudott maradni, mert hitt abban, amit csinált, szenvedélyesen szerette a bűvészetet, és ennek szentelte egész életét. Pályája, saját elmondása szerint, tulajdonképpen egy balesetnek köszönhető. Történt ugyanis, hogy a fiatal, alig 13 éves Rodolfo (akkor még csak Rezső) 1924-ben barátaival épp Lágymányoson fürdött, amikor észrevették, hogy nem messze tőlük egy ember (egy kínai férfi) fuldoklik a Dunában. Rodolfo sietett a bajba jutott férfi segítségére, és kimentette. Amikor az magához tért, hálából mutatott neki egy mutatványt négy kaviccsal és két zsebkendővel, amit olyan jól megtanult, hogy másnap már ezzel a trükkel szórakoztatta a környékbeli gyerekeket. Itt látta meg a kiváló amatőr bűvész, Odry Zuárd, aki akkor a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke is volt. Ő vette pártfogásába a fiút, menedzselte fellépéseit, s később ő adta neki a Rodolfo Grosso művésznevét is.
Rodolfo pályáját szerencsére a háború és a munkaszolgálat nem törte ketté. Rengeteg fellépése volt ′45 után is, Budapest mellett vidékre, sőt külföldre (Párizs, London, Brüsszel, Bécs, Moszkva stb.) is rendszeresen hívták, de gyakran elkísérte vidéki turnéira Karády Katalint is. Rendszeresen fellépett Alfonzóval és a Latabárokkal, emellett tanított, és állandó vendége volt a bűvészek világkongresszusának. Még nyugdíjas korában is napi négy órát gyakorolt otthon, a tükör előtt, utolsó nyilvános fellépése 1986. január 13-án volt a Mikroszkóp Színpadon. 1987. január 25-én, 75 évesen hunyt el Budapesten.
Hagyatékát ma a Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeuma és Műhelye őrzi. A mostani tárlat – mely egy ideje vándorkiállításként járja az országot – a pesti mulatók fénykorába vezeti a látogatókat, ahol többek közt megtudhatják kikkel lépett fel, illetve, hogy miként változtak a szórakoztatás formái és helyszínei az évtizedek során. A kiállításon a látogatók megismerkedhetnek Rodolfo híres trükkjeivel, láthatnak számtalan plakátot, bűvészkelléket és fényképet, sőt a kiállítás része Rodolfo híres fellépőbőröndje is.
„Vigyázat, csalok!”
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest
2019. szeptember 8-ig
