Ha a karácsonyi készülődésben van egy kis idejük megpihenni és töltődni, vagy éppen az utolsó, hiányzó ajándékokat szeretnék egy különleges helyről beszerezni, akkor Önöknek ajánljuk a budapesti képzőművészeti vásárokat és tematikus utcákat, amelyek még egy hétig várják a város több pontján az érdeklődőket. Kiállítások, megvásárolható művészeti alkotások, forró csoki, forralt bor, kézműves foglalkozások, jó zene és még sok-sok élmény az adventi várakozás utolsó napjaira!
Gasztronómiai különlegességek, izgalmas család- és szerelmi történetek, valamint a menza múltjának és jelenének megismerésére hív a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) időszaki kiállításain. Archív fotók, fontos ereklyék és kordokumentumok, múltidéző enteriőrök, festmények, eredeti receptek, példaértékű életutak, illetve a mindezekkel járó garantált nosztalgikus hangulat - négy kiállításon!
Madách Imre születésének 200. évfordulóját egy egyedi és témájában igazán mai tárlattal ünnepli a Petői Irodalmi Múzeum, új kiállításán ugyanis Az ember tragédiáját a klímaváltozással kapcsolatos egyre égetőbb kérdések kapcsán vizsgálja. Vajon mennyire vált valóra a Madách által az Eszkimó színben elképzelt zord jövő? Jogosan félt-e az író 160 évvel ezelőtt a jégkorszaktól? És vajon ma van-e még olyan eső, amit meg lehet inni? A kiállításon a tragédia egyes színeinek vizuális megidézése mellett a különféle tudományágak neves hazai kutatói hívják együtt gondolkodásra a látogatókat.
Pécs egykori híres szülöttjére, Breuer Marcell világhírű építészre, a 20. századi modern építészet meghatározó alakjára emlékezik. A Zsolnay Negyed m21 Galériájában látható emlékkiállításon az életmű részeként olyan ikonikus tárgyakat láthat a közönség, mint a művész egykori, New York-i gránitasztala vagy a pályája elején tervezett Vaszilij-szék.
Ötven évvel ezelőtt Amerikából érkezett meg a Hatvany Lajos Múzeumba Lesznai Anna csodálatos hagyatéka: közel 2400 rajz, akvarell, gouache- és temperakép. A három nagy ládában rejtőző életművet Gergely Tibor grafikusművész, Lesznai Anna harmadik férje ajándékozta a múzeumnak. A hagyatékból most az egri Ziffer Sándor Galériában látható egy szép válogatás.
A Várkert Bazár néhány hónapja nyílt új kiállítási helyszíne, az YBL6 Művészeti Tér elsődleges céljának tekinti, hogy időszaki kiállításokon nyújtson teret a hazai képzőművészet legkiválóbb alkotásainak. Csodálatosan kialakított, 21. századi igényekre szabott kiállítótereikbe ezúttal a hazai műgyűjtés egyik legizgalmasabb kollekcióját, az Jáky-gyűjteményt mutatják be a közönségnek.
A Bécsi Szépművészeti Múzeumtól már megszokhattuk, hogy minden évben egy különleges csemegével zárja a kiállítási szezont, amely kapcsán rendszerint az elmúlt évszázadok művészetéből hoz el valamilyen izgalmas témát. Ez szerencsére idén sem lesz másképp: ezúttal Raffaello és kortársai által tervezett, a múzeum saját gyűjteményében lévő monumentális reneszánsz falikárpitokból álló kiállítására várja az érdeklődőket, amely a tárlat beharangozója szerint arany- és selyemcseppekkel fogja megszínesíti az előttünk álló hideg őszi és téli napokat.
Marina Abramović az elmúlt ötven évben teste és szelleme határainak feszegetésével ejtette rabul a közönséget világszerte. A novemberben 77. születésnapját ünneplő, szerb művésznő magát „a performansz nagymamájaként” emlegeti, aki 2007-ben még intézetet is alapított e művészeti ág oktatására és megőrzésére.
Ősi selyemmotívumok és mai kínai selyemöltözetek világába kalauzolja látogatóit a Mezőgazdasági Múzeum Csodálatos Selyemút című új, időszaki kiállítása. A tárlat anyaga egyenesen Kínából érkezett Budapestre, és a magyar bemutató után világkörüli turnéra indul.
Komoly kihívásokkal kellett szembenéznie annak a nőnek, aki a 20. század első felében filmkészítő szeretett volna lenni az Egyesült Államokban. Miközben a nők részt vettek az „álomgyár” nyersanyaggal való ellátásában, nem lehetett kétség afelől, hogy a termékek előállítói, vagyis azok, akik a kamera mögött foglaltak helyet, férfiak. Ruth Orkin (Boston, 1921. szeptember 3. – New York, 1985. január 16.) nem választhatta azt a pályát, amely iránt elhivatottságot érzett – legalábbis nem úgy, ahogy elképzelte –, és ez alapvető módon határozta meg fotográfiai munkásságát. Orkin vizuális nyelve a fotografikus kép és a film, a mozdulatlanság és a mozgás találkozásánál helyezkedik el. Fotóművészetében a tér magában hordozza az időt és a mozgást, és addig feszegeti a fényképészet nyelvének határait, amíg az be nem hódol az illúziónak és a mágiának.
