Ősi selyemmotívumok és mai kínai selyemöltözetek világába kalauzolja látogatóit a Mezőgazdasági Múzeum Csodálatos Selyemút című új, időszaki kiállítása. A tárlat anyaga egyenesen Kínából érkezett Budapestre, és a magyar bemutató után világkörüli turnéra indul.
A selyem története az i.e. 3. évezredre nyúlik vissza. A legenda szerint Hszi Ling-si kínai császárné (aki i. e. 2640 körül élt) véletlenül beleejtett a forró teájába egy selyemgubót, ami a hőtől meglágyult, és hosszú, finom fonalat eresztett. Hogy valóban e véletlennek köszönhetően fedezték-e fel a hernyóselymet teljes bizonyossággal persze nem lehet állítani, annál is inkább, mert a selyemkelmék titkát több ezer éven keresztül szigorúan őrizték Kínában. Halálos bűnnek számított akár csak egy selyemhernyót vagy egy petét is kivinni az országból, ugyanakkor a kontinensek közötti kereskedelem révén persze később megismerhette az európai elit is a kínai selyemárut, melyet az Ázsián átvezető selyemutakon szállítottak a kereskedők Európába, ahol igazi luxuscikknek számított. Csak 552-ben sikerült két Kínában járt szerzetesnek az öreg kontinensre csempésznie néhány selyemhernyópetét, amellyel megalapozták a selyemhernyó-tenyésztést, ami aztán számos országban elterjedt. (Magyarországon 1680-ban honosította meg Passardi Péter János a selyemhernyó tenyésztését. Ezt követőleg számos selyemmanufaktúra működött az országban.)
A selyemút azonban nem csupán kereskedelmi célokra szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet fontos találkozási pontja is volt. Az út révén a nyugati világ nemcsak a selymet és a porcelánt ismerhette meg, amelyekért viszonzásként antik üvegárut kapott Kína, hanem művészek, tudósok is eljutottak rajta a Távol-Keletre. Érdekesség, hogy az eredeti útvonal mintegy ötezer kilométeres szakaszát az UNESCO 2015-ben a világörökség részévé nyilvánította.
A selyemút érthető módon nagyon fontos helyet foglal el Kína történelmében, éppen ezért indult el néhány éve a Selyemút hete című rendezvénysorozat is, amellyel az egykori útvonal jelentőségére emlékeznek. A minden évben több millió látogatót vonzó rendezvény díszvendége idén hazánk volt, amely alkalomból a Kínai Állami Selyemmúzeum az Iparművészeti Múzeumot kérte fel arra, hogy rendezzen egy kiállítást, ahol Magyarország bemutatkozhat a kínai közönségnek. A múzeum Hercegi selyemköntösök – Luxus selyemszövetek és bársonyok a magyar Esterházy-kincstárból című kiállítást vitte ki Kínába, amely a nyár folyamán a hangcsoui selyemmúzeumban várta az érdeklődőket (a közzétett adatok szerint körülbelül napi tízezer látogatója volt). A kiemelkedő értékű, 16–17. századi, magyar főúri textilemléket bemutató reprezentatív kiállításon 34 egyedülálló műtárgyat állítottak ki az Esterházy-kincstár textilemlékeiből: köztük ereklyeként őrzött díszöltözeteket, díszfegyvereket és tokokat, valamint különleges selyemkárpitokat.
A rendezvénysorozat folytatásaként most a kínai fél jött el hazánkba: október 25-én a Mezőgazdasági Múzeumban Csodálatos Selyemút címmel nyitotta meg kapuit a Kínai Állami Selyemmúzeum által összeállított kiállítás, amely kétségtelenül egyedülálló művészi és kulturális élményt kínál a keleti kultúra és hagyományok iránt érdeklődőknek.
A három részre osztott tárlat első része A selyem és a Selyemút címet viseli, míg a második az ősi selyemmintákat mutatja be. A harmadik egységben a jelen korba, vagyis a kínai selyemművészet változatos művészi fejlődésébe pillanthatunk be gyönyörű mai ruhakölteményeken keresztül. Ezeken a ruhákon ugyanakkor hangsúlyos szerepet kap az ősi minták felhasználása, így minden kiállított darab egyúttal szép példája a hagyományos kultúra megújításának is. A kiállítás hatvan önálló egységben összesen hetvennégy ősi selyemkelmét és modern ruhaművészeti tárgyat mutat be, valamennyit a Kínai Állami Selyemmúzeum gyűjtötte össze a magyar közönség számára.
A kiállítás élményét interaktív kézműves foglalkozások teszik teljessé és kézzelfoghatóvá, amelynek részeként a vállalkozó kedvűek kipróbálhatják a szövést, a kis méretű szövőszéken nyomott mintákat pedig haza is vihetik készítőik.
Történeti rész forrása: Wikipédia
Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
2023. december 3-ig