Pécs egykori híres szülöttjére, Breuer Marcell világhírű építészre, a 20. századi modern építészet meghatározó alakjára emlékezik. A Zsolnay Negyed m21 Galériájában látható emlékkiállításon az életmű részeként olyan ikonikus tárgyakat láthat a közönség, mint a művész egykori, New York-i gránitasztala vagy a pályája elején tervezett Vaszilij-szék.
Breuer Marcellt sokszor amerikai vagy olykor német származású építészként emlegetik, holott 1902. május 21-én Magyarországon, Pécsett született, innen indult nemzetközivé vált karrierje. Középiskolai tanulmányai után (miután az 1920-ban hozott numerus clausus miatt nem jutott be a Műegyetemre) először a bécsi Művészeti Akadémia szobrász szakára járt fél évig, majd Weimarban, a Bauhaus keretében Walter Gropius építésztanítványa lett, miközben ugyanitt asztalosinas-vizsgát is tett. Ezután Párizsba vezette útja, majd 1925 áprilisától 1928 áprilisáig ismét Németországban élt, Dessauban a bútorműhelyt vezette. Számos bútortervet készített, de épületberendezésekkel is behatóan foglalkozott: már 1922-ben növendékként konyhaberendezést tervezett, 1925-ben modulrendszerbe foglalható szekrényelemeket szerkesztett, és még ugyanebben az évben a kerékpárkormány felépítéséből ihletet merítve tervezte meg első csővázas székét, amelynek legelső változata előbb B3, majd Klub fotel, végül Vaszilij-szék néven vált ismertté. Szintén 1925-ben készítette első kis acélvázas épületét Dessauban, de ezekben az években belső berendezéseket is tervezett többek között a dessaui Bauhaus épületeibe és Erwin Piscator berlini lakásába. Walter Gropiusszal ő is kiállt az elemekből való építkezés mellett, amely szabványelemek kombinációjával hoz létre technológiailag egyszerű és funkcionálisan összetett egészet. Végül a Bauhaust Gropiusszal együtt hagyták el.
1928-ban Berlinben kezdte meg magánépítészi pályafutását. Bútorokat, berendezési tárgyakat, lakóépületeket, valamint kiállításokat tervezett, majd két évig Londonban folytatott építészeti tevékenységet. 1934-ben hazaköltözött Budapestre, a Mérnöki Kamara azonban zsidó származása miatt nem vette fel a tagjai közé. Mivel Magyarországon nem folytathatta praxisát, ezért 1935-ben először Angliába, majd 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol építészként vált ismertté.
Bár külföldön futott be példaértékű karriert, mindig fontosak voltak számára magyar gyökerei, szülővárosa, családja és barátai. A pécsi kiállítás is ezt a kettősségeket villantja fel: a bútortervező és brutalista építész stílusjegyei, a világpolgár és Magyarország kapcsolatát.
A tárlaton Breuer legismertebb épületeinek makettjein, tervrajzain és fotódokumentumain kívül az Iparművészeti Múzeumból, a Janus Pannonius Múzeumból, a Smithsonian American Art Museum archívumából, a Syracuse University Breuer-archívumából, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak, dokumentumok és bútordarabok teszik teljessé az életmű bemutatását.
A bútorok közül olyan ikonikus modellek is helyet kaptak, mint a már említett Vaszilij-szék vagy Breuer New York-i irodájának egykori berendezéséhez tartozó, 1954-es gránit íróasztal, amely az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének egyik kulcsdarabja.
Az életének fontosabb állomásait és műveinek kronológiáját felvonultató anyag további különlegessége, hogy a korabeli sajtóanyagok segítségével a családtörténet fennmaradt dokumentumait is bemutatja, illetve felidézi annak a több mint harminc éven át zajló levélváltásnak néhány emlékezetes momentumát, amelyet Breuer pályatársával, Major Mátéval folytatott. Ugyanakkor a Janus Pannonius Múzeum birtokában található családi levelezése által magánéletébe is bepillanthatunk, de a kiállítás annak a szellemi örökségnek is a nyomába ered, amelyet a mester életműve a pécsi építészek, építészhallgatók munkáiban, Pécs arculatán hagyott. Érdekesség például, hogy Pécs egy múzeum tervezésére is felkérte az akkor már idős művészt, azonban erre sajnos betegsége miatt már nem kerülhetett sor.
Zsolnay Negyed – m21 Galéria, Pécs
2024. január 14-ig