Veszélyes csillagzat alatt | Az Európai Iskola (1945–1948)

Szólóban vagy párosban, az ezerarcú városban – összművészeti zsongás a Dunakanyarban! – szól a 2024-es Szentendrei Tavaszi Fesztivál szlogenje. Az izgalmas programok között találjuk a MűvészetMalomban április 7-től látható, Veszélyes csillagzat alatt című kiállítást is, amely az 1945–1948 között működő, a 20. századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő művészcsoport, az Európai Iskola munkásságának megismerésére hívja az érdeklődő közönséget.

Budapest FotóFesztivál Nr.8.

Március 22-én elindult hazánk legnagyobb fotográfiai eseménye, a 8. Budapest FotóFesztivál. A hat héten átívelő rendezvénysorozat − amely nyitókiállításával idén a női fotóművészeket ünnepli − kortárs és klasszikus magyar, valamint nemzetközi tárlatokkal, illetve kiemelkedő szakmai és közönségprogramokkal várja az érdeklődőket Budapest számos múzeumában és galériájában.

Mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből

A Magyar Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer műtárgyat számláló gyűjteményének legfontosabb alkotásaival várja az érdeklődőket a városligeti NEO Kortárs Művészeti Tér. A Mélység/élesség című tárlaton a legismertebb 20. századi magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi és kortárs fotóművészek, valamint világhírű külföldi alkotók (például Richard Avedon vagy Edward Steichen) munkáival is találkozhat a közönség.

Szecesszió, Art Deco, Népművészet - Női lélek, népi formák

A Zsolnay nővérek, Undi Mariska, Mallász Gitta, Lesznai Anna, Lukáts Kató és Zsindelyné Tüdős Klára mindannyian figyelemre méltó életutat bejáró nők, olyanok, akikről valóban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szebbé tették a magyar képző- és iparművészeti örökségünket. Csodálatos hímzéseket, mintákat, könyvillusztrációkat, festményeket, kerámiákat, bonbonosdobozokat, plakátokat, ruhákat és népviseleteket hagytak ránk, a közjóért és sokszor embertáraikért tett szolgálataikról nem is beszélve. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. A Hagyományok Háza kiállítása most az ő életükön és alkotásaikon keresztül mutatja be a 20. század két nagy stílusa: a szecesszió és az art deco, valamint a népművészet találkozását.

Róma–Budapest, 1800–1948.

Róma városa ihlette a Virág Judit Galéria legújabb, igazi művészeti szenzációkat felvonultató kiállítását, amely még négy héten át teljesen ingyen várja az érdeklődőket. A Róma–Budapest összművészeti tárlaton több száz négyzetméteren a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjainak képeit, szobrait, műtárgyait állították ki. A kiállítás ugyanakkor vissza nem térő alkalom arra is, hogy a közönség a klasszikus és kortárs alkotók remekművein keresztül ismerje meg az olasz főváros hatását a hazai kulturális szcénára a 19. és 20. században.

Magyar menyasszony

Akik szeretik a szép, vagy az olykor megrendítő szerelmi történeteket, esetleg épp esküvő előtt állnak, és kíváncsiak, hogyan változott hazánkban az menyasszonyiruha-divat, vagy csak szeretnék tudni, hogy miként alakultak a női szerepek a házasságban és azon túl, azoknak mindenképp érdemes ellátogatniuk a Magyar Nemzet Múzeum Magyar menyasszony című kiállítására, amely nyolcszáz négyzetméteren ötszáz évet átölelve mutat be olyan csodálatos nőket, akik egykor – szerelemből, kötelességből vagy egy szebb élet reményében – maguk is menyasszonyok voltak.