A Római Birodalom fénykorában majdnem hatmillió négyzetkilométer volt, és létezését elsősorban katonai erejének köszönhette. A római hadsereg tudatosan vált az évszázadok során a Nyugat első, modern, professzionális haderejévé.

Bár a katonaélet jutalma csábító volt – a légiósok jelentős nyugdíjat kaphattak, a segédcsapatokba belépők pedig állampolgárságot szerezhettek maguknak és családjuknak –, a veszélyek nagyon is valóságosak voltak, a számtalan lemondásról nem is beszélve. A londoni kiállítás Róma hadigépezetét azokon az embereken keresztül mutatja be, akik a legjobban ismerték – a benne szolgáló katonákon. A kiállítás középpontjában az egyszerű közkatonák, a polgári légiósok és a segédcsapatok tagjai, valamint családjaik élményei állnak. Közülük is kiemelkedik Claudius Terentianus, akinek a levelei csodával határos módon túlélték az évszázadokat. Terentianus több levélben beszámol arról, hogy i. sz. 110 körül sikertelenül jelentkezett a légióhoz. Máskor ruhát és felszerelést kér családjától, de ír a beilleszkedésért vívott küzdelmeiről is. Végül sikerült elérnie célját, a légió megbecsült katonája lett, és azon szerencsések közé tartozott, akik a hosszú szolgálat utáni megérdemelt nyugdíjas kort is élvezhették.

Légió – Élet a római hadseregben (Legion. Life in the Roman army)
British Museum, London
2024. június 23-ig