A Zsolnay nővérek, Undi Mariska, Mallász Gitta, Lesznai Anna, Lukáts Kató és Zsindelyné Tüdős Klára mindannyian figyelemre méltó életutat bejáró nők, olyanok, akikről valóban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szebbé tették a magyar képző- és iparművészeti örökségünket. Csodálatos hímzéseket, mintákat, könyvillusztrációkat, festményeket, kerámiákat, bonbonosdobozokat, plakátokat, ruhákat és népviseleteket hagytak ránk, a közjóért és sokszor embertársaikért tett szolgálataikról nem is beszélve. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. A Hagyományok Háza kiállítása most az ő életükön és alkotásaikon keresztül mutatja be a 20. század két nagy stílusa: a szecesszió és az art deco, valamint a népművészet találkozását.
A különleges témát feldolgozó tárlat egyik része történetmesélős (itt szépen szerkesztett szövegek és korabeli fotók segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók az alkotók életével és eredményeivel), a másik része pedig a hozzájuk köthető, több múzeumból kölcsönzött tárgyi és művészeti emlékeket sorakoztatja fel, kiegészülve a Hagyományok Háza saját gyűjteményének darabjaival, olyan női alkotók munkáival, akik szintén fontos szerepet töltöttek be a régi hímzőművészet újjáélesztésében.
A kiállítás nem vállalkozik a hatalmas irodalommal rendelkező szecesszió és art deco teljes körű bemutatására, inkább arra a különleges regionális jelenségre hívja fel a figyelmet, amely a közép-kelet-európai országokban egyedi arculatot adott mind a szecessziónak, mind az art decónak. Ez köszönhető volt annak, hogy a folklór, amely hazánkban kiegészült a magyar nép eredetének kutatásával is, képes volt maradandó visszahatást gyakorolni az úgynevezett magas művészetre. Ezt a tendenciát a kereskedelmi és a turisztikai szektor, sőt a magyar bel- és külpolitika is felkarolta, Rákosi például annyira nagyra becsülte a matyó hímzés újraalkotójának is tartott Kis Jankó Bori munkásságát, hogy születésnapján ajándékként beköttette a házába az áramot.
A több mint száz kiállított tárgy közül persze nehéz csupán néhányat kiemelni, de Zsolnay Júlia népviseletbe öltözött leányokról készített festményei, Tüdős Klára az 1930-as években készített ruhái, Mallász Gitta plakátjai vagy az Állami Népi Együttes részére tervezett menyasszonyi kosztümje, illetve Lukáts Kató a Stühmer-gyár megbízásából készített csokoládésdobozai biztosan a kedvenceik köztük lesznek.
Hagyományok Háza, Budapest
2024. június 22-ig