A Magyar Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer műtárgyat számláló gyűjteményének legfontosabb alkotásaival várja az érdeklődőket a városligeti NEO Kortárs Művészeti Tér. A mélység/élesség című tárlaton a legismertebb 20. századi magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi és kortárs magyar fotóművészek, valamint világhírű külföldi alkotók (például Richard Avedon vagy Edward Steichen) munkáival is találkozhat a közönség.
Filmforgatáson pihenő Marilyn Monroe Cornell Capa kamerája előtt, a fekete-fehér Eiffel-torony 1925-ből Moholy-Nagy László képén, Katharina Roters színes Kádár-kockákról készült sorozata, Martin Munkácsi ikonikus, közel százéves divatfotói vagy Korniss Péter széki felvételei csak néhány azok közül a maradandó élményt nyújtó fényképek közül, amelyekkel találkozhatnak az érdeklődők a 2022-ben nyílt NEO Kortárs Művészeti Tér tavaszi kiállításán. A Városliget egyik legrégebbi és legszebb épületében, a méltó módon felújított Millennium Házában (egykori Olof Palme-ház) található NEO nem titkolt küldetése, hogy – hasonlóan a londoni Kensington Gardens parkban lévő Serpentine Galleryhez – a legismertebb képzőművészeket bemutató kiállítótere legyen Budapestnek, elhelyezkedésében, megjelenésében és funkciójában egyaránt. E küldetés új állomása mostani, mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című tárlatuk, amely igazi fotótörténeti felfedezőútra hív.
André Kertészt, Moholy-Nagy Lászlót, Brassaït, Martin Munkácsit vagy Robert Capát szinte senkinek nem kell bemutatni. Amolyan hungarikumok ők, akik külföldre vándorolt magyarként mind fontos és valóban világszerte ismert életművet hagytak ránk. Az, hogy képeik most egy helyen láthatók, igazi kincs a kiállításokra járóknak, de a NEO nem csak ezt kínálja, hiszen a tárlaton a Magyar Fotográfiai Múzeum legféltettebb 150 alkotása között sétálhatunk. A fotómúzeum gyűjteményében az említettek mellett fontos helyet foglalnak el a 19. századi fotográfusok is, olyanok, mint például Rosti Pál, Orbán Balázs, Divald Károly vagy Veress Ferenc, de a kortárs alkotóktól is teljességre törekszik, így például Féner Tamás, Kerekes Gábor, Lőrinczy György életművének legfontosabb képanyaga is a kollekciójuk része. A múzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye ugyanakkor a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető: Balogh Rudolf, Pécsi József, Escher Károly, Rónai Dénes felejthetetlen műtárgyai a magyar vizuális kultúra megkerülhetetlen darabjai.
A hét tematikus egységbe (Mozdulat, A város arcai, Arcok, Táj, Trompe-l’œil, Az erőszak arcai, valamint a Sorsok) rendezett kiállításon, bár elsősorban a legkiválóbb magyar mesterek műveiből válogattak, néhány világhírű külföldi fotóművész, mint például Richard Avedon vagy Edward Steichen munkáival is találkozhatnak a látogatók.
A három évszázad boldog és szomorú pillanatait, eseményeit, ismert és ismeretlen arcait, tájait és épületeit bemutató kiállítás legkorábbi papíralapú fényképei az Orbán Balázs által jegyzett Balán rézbánya Erdélyben című felvétel (1852 körül), valamint Rosti Pál 1857–1858 között tett közép-amerikai utazásai során készült fényképei, míg a legújabb fotó, amely Korniss Pétertől származik, tavaly készült.
A tárlat ugyanakkor nem csupán fotográfiákat mutat be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a kiállításon fotótechnikai eszközök és különleges fényképezőgépek érzékeltetik e művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékeinek sokszínűségét.
A NEO a kiállításhoz a hagyományos tárlatvezetéseken túl keddenként zárás utáni, exkluzív, csoportos tárlatvezetéseket is tart, ahol szakemberek segítenek mélyebben elmerülni a bemutatott fényképek világában. Ez a világ könyv alakban is hazavihető, hiszen a tárlat képanyagából egy azonos című, 377 oldalas katalógus is megjelent a Városliget Zrt. gondozásában.
Millennium Háza – NEO Kortárs Művészeti Tér, Budapest
2024. május 12-ig