Székátiratok címmel nyílt meg az Néprajzi Múzeum első időszaki kiállítása. A mínusz második emeleten berendezett tárlaton az intézmény hatalmas gyűjteményéből válogatott székek (ülőbútorok, ülőalkalmasságok) a kifejezetten erre a kiállításra készült kortárs alkotásokkal lépnek párbeszédbe.
2016-ban igazi csodának lehettek tanúi a Magyar Nemzeti Galéria raktárában dolgozók, ugyanis a múzeum jövőbeni költözéséhez kapcsolódó munkálatok során, a festményekkel megrakott Dexion-polcsor mögött, egy falnak fordított, alacsony szekrényre bukkantak. Miután kiemelték és felnyitották a befordított bútort, meglepetésükre két szennyezett vászontekercset találtak, amelyek pecséttel lezárt spárgával voltak átkötve. A vásznakon egy halvány, kézzel írt felirat volt olvasható: VASZARY.
ATTILAFK, azaz F. Kovács Attila sokoldalú, kreatív tervezőművész, aki a 70-es évek óta több művészeti ágban is maradandót alkotott itthon és a nemzetközi színtéren egyaránt. A Kieselbach Galériában szeptember 16-ig látható kiállítása – amely a szintén most megjelent életműkötetéhez kapcsolódik – művészi pályafutásának izgalmas szegmenseit mutatja be a látogatóknak.
Idén nyáron két Anna Mark-kiállítást is köszönthetünk. Az egyiket a budapesti Kisterem galéria rendezi, a másik – amely egy retrospektív tárlat is egyben – a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban várja az érdeklődőket.
Első Henri Matisse-kiállítását köszönti a Szépművészeti Múzeum, amely már csak azért is egyedülálló kultúresemény, mert eddig itthon sohasem találkozhatott magyar közönség a francia mester műveivel ilyen nagyszabású kiállításon. A művész életművének meghatározó korszakain átívelő tárlat a párizsi Pompidou Központtal együttműködésben valósult meg, és Matisse több mint 150 művét mutatja be.
Már csak jövő hét vasárnapig látogatható a Capa Központ Válogatás 40 év legjobb magyar sajtófotóiból című kiállítása. A sokszor megrázó erejű képeken feltűnnek az elmúlt négy évtized fontos közéleti szereplői, ismert és ismeretlen hősei, háborúi, problémái, drámái, de természetesen vannak vidám perceket, sportsikereket, természeti szépségeket megörökítő képek is, hiszen szerencsére bőven volt okunk mosolyogni is.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum megnyitása óta először dedikál önálló kiállítást Mongol Gyűjteményének. A március végén nyílt Jurták és kolostorok című összegző jellegű tárlat a magyar mongolisztikai kutatások izgalmas szellemi és anyagi örökségét igyekszik bemutatni, a kezdetekről egészen napjainkig.
Csillogás, elegancia, mohó életvágy, mind meghatározó elemei voltak az art deco ízlésvilágának. Az a korszak volt ez, amikor a nők letették a fűzőt és rövidebb szoknyára váltottak, amikor Josephine Baker fellépését várta egész Budapest, és amikor az áruházakban vásárlás és a fogyasztás öröme az új nagypolgári életmód fontos részei voltak. A Magyar Nemzeti Galéria most a magyar art deco művészet, kiemelten a plakátművészet ikonikus darabjain keresztül mutatja be az 1920-as és ’30-as évek sok változást hozó izgalmas időszakát.
„Lassítsa le a lépteit, majd merüljön el a hangok világában! Legyen vállalkozó kedvű! Fedezze fel bátran a térben elhelyezett installációkban rejlő lehetőségeket!” – kéri a Magyar Zene Háza az állandó kiállítására érkezőktől. Érdemes megszívlelni e jótanácsokat, hiszen ha részt vesznek a játékban, itt valóban egy páratlan kulturális-múzeumi-zenei élménnyel lehetnek gazdagabbak!
Gyufa, golyóstoll, C-vitamin, magzatvédő vitamin, villanyóra, vízóra, hologram, nukleáris láncreakció, Eötvös-inga, Rubik-kocka, mRNS-vakcina, űrpaprika… Ezek a felfedezések, találmányok mind-mind olyan magyar tudósokhoz, kutatókhoz és mérnökökhöz köthetők, akikre méltán vagyunk nagyon büszkék.
