ATTILAFK a Kieselbach Galériában

ATTILAFK, azaz F. Kovács Attila sokoldalú, kreatív tervezőművész, aki a 70-es évek óta több művészeti ágban is maradandót alkotott itthon és a nemzetközi színtéren egyaránt. A Kieselbach Galériában szeptember 16-ig látható kiállítása – amely a szintén most megjelent életműkötetéhez kapcsolódik – művészi pályafutásának izgalmas szegmenseit mutatja be a látogatóknak.

F. Kovács Attila élete és életműve sok helyszínen játszódott és játszódik. Volt 56-os alibigyerek, akit ötévesen nagybátyja, a pécsi munkástanács vezetője vitt magával, hogy ne igazoltassák az ÁVÓ-sok. Volt trendi partiarc, akinek a legmenőbb cuccai voltak pécsi ifjúsága idején. Volt (és még most is) beavatatlan szabadkőműves, aki úgy lépett a rend harmadik fokozatába, hogy hivatalosan semmi köze a titkos társasághoz. Volt underground figura, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen Beke Lászlóval szervezett avantgárd fesztivált a Bercsényi Kollégiumba. És volt Makovecz-tanítvány is, akit a mester nagyon ritka antennás embernek nevezett, s bár ő tisztelte, mégis szakított vele, mert saját útját akarta járni.

Igen, F. Kovács Attila karrierje építészként indult, Makovecz Imre tanítványaként, de aztán filmdíszletek tervezésével tett szert hírnévre a 80-as években (pl. a Bódy Gábor által rendezett Psyché). Több évtizedes díszlettervezői pályafutása alatt – többek között – olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál (Szerencsés Dániel), Enyedi Ildikó (A bűvös vadász) vagy Szabó István (Napfény íze). „Építészként azt gondoltam, hogy ha egy korlát elindul valahonnan, akkor meg is kell érkeznie – díszlettervezőként megtanultam, hogy el is fogyhat középen, eltűnhet a sötétben, belepheti a köd, akár megeheti a rozsda…” – mondta egy interjúban.

Közben – a rendszerváltás idején – sikeres képzőművésszé is vált, aki a Műcsarnok mellett kiállított Berlinben, Szöulban, Chicagóban és New Yorkban. A 90-es évektől kezdve dizájnerként is ismertté vált a neve: nemzetközi hírű konceptdesign bútorkollekciókat tervezett és állított ki Londonban Megyesi Zsuzsával. Az enteriőrök, éttermek és bárok mellett olyan nagy jelentőségű történelmi múzeumok kialakítását álmodta meg, mint a Terror Háza vagy a Sorsok Háza. Előbbiért megkapta a Kossuth-díjat 2002-ben.

Termékeny alkotóként a világ számos pontján dolgozott, a torinói és a bécsi Operától a Londonban forgatott Bel Ami nemzetközi filmprodukcióig, de közben Budapesten is mindvégig aktív. Belsőépítészként ugyanúgy tervezett ikonikus éttermet (Tom George), luxus lakóházat (Castrum) és irodaépületet (Market 6.0), mint magánlakást, köztük például Aczél Györgyét.

Frissen megjelent (és a kiállításon megvásárolható), AttilaFK / art, architecture, design című életműkönyve (szerkesztő: Rieder Gábor művészettörténész és F. Kovács Attila) rendhagyó kialakításával, izgalmas fejezeteivel nemcsak feltárja F. Kovács szerteágazó univerzumát és tervezői gondolkodásmódját, de maga is művészkönyvként válik az életmű részévé, ami természetesen, még most hetvenen túl is folyamatosan bővül, alakul.

Kiállításán, amely e hét péntekig látogatható, különleges vasképei, alumínium festékkel készült festményei, épület- és múzeumtervei, konceptdesign bútoraiból és lakberendezési tárgyaiból készült installációi, illetve néhány személyes relikvia, idézet és fénykép enged bepillantást több évtizede tartó alkotói pályájába.

Kieselbach Galéria
2022. szeptember 16-ig