Gross Arnold (1929-2015) festő és grafikus a hatvanas évektől a kilencvenes évekig a XI. kerületi Albertfalván lévő kis műtermében dolgozott. Itt készültek az életmű meghatározó alkotásai, számtalan rézkarc, illetve a fő műveknek számító nagyméretű olajképek.
Május végén nyílt a cseh, francia, lengyel, magyar, német, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, szlovák és svájci designerek munkáiból rendezett design kiállítás az Új Budapest Galériában, a Bálnában.
Erik Kessels (1966) kamera, sőt objektív nélküli fotós. Zsenialitása abban rejlik, hogy már meglévő fotókat hasznosít újra, s az újrarendezés és -felhasználás által válik alkotójukká. A Mai Manó Házban látható kiállítására tizenhét projektjét (köztük egy kifejezetten Budapestről szóló fotókönyvét) hozta el, melyek végigvezetik a látogatókat Kessels teljes, immár húsz éve tartó életművén.
Miben rejlett a Bauhaus jelentősége és milyen hatása van a kortárs képzőművészetre – utóbbira szeretne választ adni a Ludwig Múzeum tárlata, amelyről a kurátor, Készman József művészettörténész mesélt.
Marozsyné Guba Rózsa babakészítő iparművész babái bejárták már az egész világot. Most az Őrségi Nemzeti Park „kapujában” található Ivánc településen, a művésznő saját otthonában láthatják munkáit az érdeklődők.
Rodolfo, azaz Gács Rezső kellékeit, könyveit, kártyáit hagyta az utókorra, ezek mellett pályája kezdetétől következetesen dokumentálta saját munkásságát. Megőrizte fellépéseiről a színlapokat, szórólapokat, műsorfüzeteket, s ez a precíz dokumentálás mára felbecsülhetetlen kinccsé vált. Hagyatéka, mely vándorkiállításként járja az országot, most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban várja a régi és az új rajongókat.
Radisics Milán a vizet fotózza, mégpedig a magasból (ahogy ő mondja madárperspektívából), drónok segítségével. Képei egyszerre ejtik ámulatba és gondolkoztatják el nézőjüket a világ jelen lévő és múló szépségeiről, és persze benne az emberről. Hazai és nemzetközi díjakkal is elismert fotóival ezúttal a Tér-Kép Galériában találkozhatunk.
Michelangelo 29, a világ legrangosabb gyűjteményeiből kölcsönzött akttanulmánya látható a Szépművészeti Múzeumban áprilisban nyílt, A test diadala – Michelangelo és a 16. századi rajzművészet című tárlaton. Ez az első alkalom, hogy a reneszánsz mester műveit kiállítják Magyarországon, de mellette a kortársak is fontos szerephez jutnak. A 80 művet felvonultató tárlat kurátorát, Kárpáti Zoltánt kérdeztük.
A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli megalapításának 30. évfordulóját. Az eltelt három évtizedben több száz kiállításra és ezernél is több programra került itt sor, s az intézmény célja a kezdetek óta változatlan: a kortárs művészetet igyekeznek közelebb vinni, érhetőbbé tenni a közönség számára, mindezt izgalmas és újszerű módon. Ennek egyik újabb állomása a Budapest Parkban nemrég nyílt installációjuk is.
A 85 éves Balogh Zsigmond a magyar népművészet egyik legkiválóbb fafaragó mestere. Csendes, kondorosi otthonából immár évtizedek óta készíti csodálatos szobrait és bútorait, s ma szerencsések azok, akik magukénak tudhatnak műveiből akár csak egyet is. Persze egyéni és csoportos kiállításokat is többször rendeztek már alkotásaiból, de Zsiga bácsi régi álma volt, hogy életművét egy olyan helyen is bemutathassa, „ahol sok-sok ember megnézi”. Ez a álma vált most valóra a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
