Miben rejlett a Bauhaus jelentősége és milyen hatása van a kortárs képzőművészetre – utóbbira szeretne választ adni a Ludwig Múzeum tárlata, amelyről a kurátor, Készman József művészettörténész mesélt.
– A Ludwig Múzeum a Bauhaus születésének 100. évfordulója alkalmából áprilisban nyílt kiállítása nem a Bauhaus történetét kívánja bemutatni, hanem azokat a ma is jelenlévő jellegzetes művészeti pozíciókat, amelyekben felismerhető a mozgalom szemléletének hatása. Mit jelent ez pontosan, milyen alkotásokra számíthatnak a látogatók?
– Olyan mai, kortárs – kifejezetten a kiállításra, illetve a közelmúltban készült – műalkotásokra, amelyek deklaráltan a Bauhaus, annak valamely eszméje, mestere, vagy esetleg akkor készült munka hatásaként jöttek létre, vagy utalnak vissza rá. Ezt fejezi ki szándékaink szerint a tárlat teljes címe is: „Bauhaus100. Program a mának. Kortárs nézőpontok”. A centenárium világszerte megemlékező kiállításokat hív, hívott életre, ezek sorába illeszkedik a mi tárlatunk is. Szerepelnek a kiállításon festmények, installációk, fényművészeti alkotások, bútorok, játékok, valamint a Magyar Építészeti Múzeum anyagából eredeti Bauhaus-dokumentumok, relikviák is – bár ezek csak csekély számban. A kiállításban bemutatandó anyagot tematikus szekciókba rendeztük: Fény, Szín, Forma, Előtanulmányok, Játék, Színház, és így tovább, ahol információs grafikák jelenítik meg az előzményeket, a Bauhaus-felvetéseket, és a kortárs műalkotások képviselik a jelent.
– A Bauhaus jelentősége összefoglalható röviden?
– Nehezen, de nagyon leegyszerűsítve talán úgy, hogy többek között a modern arts & crafts jellegében alkottak, vagyis, a művészek összművészetben gondolkodtak és dolgoztak. A Bauhaus a modernista eszmék és a kulturális gyakorlatok szintézise volt, követői az úgynevezett életegészben gondolkodtak, ahol a hétköznapok és a magas művészet összeért, így nem volt értelme például a művészetek közti hierarchiának sem. Ezért is lehet a Bauhaus manapság is forrás- és referenciapont sokak számára. Emellett a modernista utópia vegytiszta kivonataként is tekinthetünk rá, illetve az ember(iség) művészet/szellem általi megváltására tett kísérletként. És bár racionálisnak és praktikusnak képzeljük el, mégis tele volt ezotériával és érzelmekkel.
– Mitől tudott olyan hatásos lenni ez az iskola-program-mozgalom száz évvel ezelőtt, illetve mivel képes máig hatni?
– Egyrészt belesimult a kor avantgárd és modernista hullámába, és mint intézményesült modernitás, remekül kapcsolta össze az elméletet a gyakorlattal. Fontos jellemzője még a kutató, kísérletező jelleg – a Bauhaus ugyanis legalább annyira jelenti a megismerő módszert, mint a művészeti tanok együttesét. Professzionális szervezettsége és műhely-jellege mellett pedig valamiféle élet- és szemléleti közösséget is jelentett.
Bauhaus100. Program a mának. Kortárs nézőpontok
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2019. augusztus 25-ig