Radisics Milán a vizet fotózza, mégpedig a magasból (ahogy ő mondja madárperspektívából), drónok segítségével. Képei egyszerre ejtik ámulatba és gondolkoztatják el nézőjüket a világ jelen lévő és múló szépségeiről, és persze benne az emberről. Hazai és nemzetközi díjakkal is elismert fotóival ezúttal a Tér-Kép Galériában találkozhatunk.
A 85 éves Balogh Zsigmond a magyar népművészet egyik legkiválóbb fafaragó mestere. Csendes, kondorosi otthonából immár évtizedek óta készíti csodálatos szobrait és bútorait, s ma szerencsések azok, akik magukénak tudhatnak műveiből akár csak egyet is. Persze egyéni és csoportos kiállításokat is többször rendeztek már alkotásaiból, de Zsiga bácsi régi álma volt, hogy életművét egy olyan helyen is bemutathassa, „ahol sok-sok ember megnézi”. Ez a álma vált most valóra a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
A budai Várnegyed – egykori uralkodók, udvartartásuk és a jómódú polgárok lakhelyeként – kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai, középkori emlékek között, régészeti kutatása mégis csak a II. világháború után kezdődött meg. Az elmúlt több mint 70 évben azonban a Budapesti Történeti Múzeum négy-öt régészgenerációja is megismerte, „beleásta ” magát a Várnegyed történetébe, és számtalan publikáció és tárlat mutatta be az itt feltárt eredményeket. Mostani kiállításuk az elmúlt tíz év kutatási eredményeiből ad válogatást, olyan fontos helyszíneket tekintve át, mint az egykori Városháza, a Karmelita épületegyüttes (ma Miniszterelnökség), a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és az Erdélyi bástya (Táncsics Mihály utca).
A Vaszary Galéria balatoni nyár hangulatát megidéző tárlatán száznál is több fénykép enged bepillantást legendás íróink balatoni nyaralásaiba. A kiállítás képei, írásai és relikviái a balatoni tájnak, a napsütésnek, a víznek, az itt szerzett élményeknek, összességében a balatoni nyaraknak állítanak emléket, és sok más mellett megmutatja, hogyan tartja az evezőlapátot Ottlik Géza, hogyan ugrik hátast Juhász Ferenc, hogyan vitorlázik Mészöly Miklós, és hogyan készít szódát Németh László.
A Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épületet egykor légoltalmi óvóhelyként ismerték a budapestiek, ma pedig a Magyar Nemzeti Múzeum 2017 végén nyílt állandó kiállítóhelyét rejtik falai. A központi Málenkij Robot Emlékhely a második világháború után szovjet munkatáborokba tömegesen elhurcolt nőknek és férfiaknak állít örök emléket.
A Bauhaus centenáriumát a modern fotóművészet fejlődésére egyik legnagyobb hatással bíró képzőművész, teoretikus és tanár Moholy-Nagy László kiállításával ünnepli a Mai Manó Ház.
A siófoki Kálmán Imre Emlékház ezúttal a város posztumusz és igen szeretett díszpolgárára, a több mint negyven éve elhunyt „Endre bácsijára”, vagyis Muzsinszki Nagy Endre festőre emlékezik. A még három hétig látogatható tárlaton ezúttal a festő kevésbé ismert, világi témájú műveivel találkozhat a közönség, természetesen köztük több Siófokon készült képével is.
Tavaly októberben, mintegy két és fél éves felújítás után költözhetett vissza ismét Corvin téri otthonába a Hagyományok Háza. Az intézmény régi/új lakhelye, a sok mindent megélt Budai Vigadó, kívül is és belül is látványos rekonstrukción esett át, s ma végre ismét méltó helyszínt biztosít az intézmény megannyi kulturális, hagyományőrző programjának.
A kimonókról persze mi itt Európában is sokat hallottunk, filmekből, magazinokból vagy könyvekből tudjuk – persze csak úgy nagyjából –, hogyan is néznek ki, ám testközelből kevesen láttunk akár csak egyet is. Ezért igazi kuriózum a kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény nemrég nyílt tárlata, ahol egy szenvedélyes japán gyűjtő megannyi különleges, sokszor több száz éves kimonóját tekintheti meg a magyar közönség.
2019-ben nyolc nagyvárosban lesz ingyenesen látogatható Máté Bence, világhírű természetfotós nagyszabású, kültéri természetfotó-kiállítása.
