á la cARTe

Május végén nyílt a cseh, francia, lengyel, magyar, német, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, szlovák és svájci designerek munkáiból rendezett design kiállítás az Új Budapest Galériában, a Bálnában.

Erik Kessels (1966) kamera, sőt objektív nélküli fotós. Zsenialitása abban rejlik, hogy már meglévő fotókat hasznosít újra, s az újrarendezés és -felhasználás által válik alkotójukká. A Mai Manó Házban látható kiállítására tizenhét projektjét (köztük egy kifejezetten Budapestről szóló fotókönyvét) hozta el, melyek végigvezetik a látogatókat Kessels teljes, immár húsz éve tartó életművén.

Marozsyné Guba Rózsa babakészítő iparművész babái bejárták már az egész világot. Most az Őrségi Nemzeti Park „kapujában” található Ivánc településen, a művésznő saját otthonában láthatják munkáit az érdeklődők.

Rodolfo, azaz Gács Rezső kellékeit, könyveit, kártyáit hagyta az utókorra, ezek mellett pályája kezdetétől következetesen dokumentálta saját munkásságát. Megőrizte fellépéseiről a színlapokat, szórólapokat, műsorfüzeteket, s ez a precíz dokumentálás mára felbecsülhetetlen kinccsé vált. Hagyatéka, mely vándorkiállításként járja az országot, most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban várja a régi és az új rajongókat.

Radisics Milán a vizet fotózza, mégpedig a magasból (ahogy ő mondja madárperspektívából), drónok segítségével. Képei egyszerre ejtik ámulatba és gondolkoztatják el nézőjüket a világ jelen lévő és múló szépségeiről, és persze benne az emberről. Hazai és nemzetközi díjakkal is elismert fotóival ezúttal a Tér-Kép Galériában találkozhatunk.

A 85 éves Balogh Zsigmond a magyar népművészet egyik legkiválóbb fafaragó mestere. Csendes, kondorosi otthonából immár évtizedek óta készíti csodálatos szobrait és bútorait, s ma szerencsések azok, akik magukénak tudhatnak műveiből akár csak egyet is. Persze egyéni és csoportos kiállításokat is többször rendeztek már alkotásaiból, de Zsiga bácsi régi álma volt, hogy életművét egy olyan helyen is bemutathassa, „ahol sok-sok ember megnézi”. Ez a álma vált most valóra a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

A budai Várnegyed – egykori uralkodók, udvartartásuk és a jómódú polgárok lakhelyeként – kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai, középkori emlékek között, régészeti kutatása mégis csak a II. világháború után kezdődött meg. Az elmúlt több mint 70 évben azonban a Budapesti Történeti Múzeum négy-öt régészgenerációja is megismerte, „beleásta ” magát a Várnegyed történetébe, és számtalan publikáció és tárlat mutatta be az itt feltárt eredményeket. Mostani kiállításuk az elmúlt tíz év kutatási eredményeiből ad válogatást, olyan fontos helyszíneket tekintve át, mint az egykori Városháza, a Karmelita épületegyüttes (ma Miniszterelnökség), a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és az Erdélyi bástya (Táncsics Mihály utca).

A Vaszary Galéria balatoni nyár hangulatát megidéző tárlatán száznál is több fénykép enged bepillantást legendás íróink balatoni nyaralásaiba. A kiállítás képei, írásai és relikviái a balatoni tájnak, a napsütésnek, a víznek, az itt szerzett élményeknek, összességében a balatoni nyaraknak állítanak emléket, és sok más mellett megmutatja, hogyan tartja az evezőlapátot Ottlik Géza, hogyan ugrik hátast Juhász Ferenc, hogyan vitorlázik Mészöly Miklós, és hogyan készít szódát Németh László.

A Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épületet egykor légoltalmi óvóhelyként ismerték a budapestiek, ma pedig a Magyar Nemzeti Múzeum 2017 végén nyílt állandó kiállítóhelyét rejtik falai. A központi Málenkij Robot Emlékhely a második világháború után szovjet munkatáborokba tömegesen elhurcolt nőknek és férfiaknak állít örök emléket.

A Bauhaus centenáriumát a modern fotóművészet fejlődésére egyik legnagyobb hatással bíró képzőművész, teoretikus és tanár Moholy-Nagy László kiállításával ünnepli a Mai Manó Ház.