A kimonókról persze mi itt Európában is sokat hallottunk, filmekből, magazinokból vagy könyvekből tudjuk – persze csak úgy nagyjából –, hogyan is néznek ki, ám testközelből kevesen láttunk akár csak egyet is. Ezért igazi kuriózum a kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény nemrég nyílt tárlata, ahol egy szenvedélyes japán gyűjtő megannyi különleges, sokszor több száz éves kimonóját tekintheti meg a magyar közönség.

Nakano Kazuko 1935-ben született Yamagatában. Édesanya javaslatára kezdett el kimonószabászatot tanulni. Eleinte régi kimonókat vásárolt, melyekből babaruhákat készített, majd egyszer valaki megkérdezte tőle, hogy a megvásárolt kimonót szétdarabolja-e. Ez indította el abban, hogy kimonókat gyűjtsön, és az évtizedek során közel ezer darabra duzzadt gyűjteménye.

Nakano asszony mintegy harminc év alatt összegyűjtött ruhadarabjai között Edo-kori (1603-1868), Meiji-kori (1868–1912) és mai kimonók egyaránt megtalálhatók. Gyűjteménye egy része járt már Európában (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Svájc) 2010 és 2012 között, ezúttal pedig Magyarország, Lengyelország és Németország fogadja a gazdag kollekció válogatott darabjait. Ez a mostani kicsit eltér a korábbi bemutatótól: csak a gyermekkimonókra fókuszál. A hazánkba elhozott százharminc kimonót egy három várost érintő kiállítás-sorozat keretében tekintheti meg a magyar közönség. E sorozat egyik állomása az április közepéig látható kecskeméti tárlat is.

De mi is a kimonó? A kimonó szó szerinti jelentése: ruha, viselni való ruha. A kimonó tehát eredetileg minden viselt ruhára használatos kifejezés volt, és csak később korlátozódott egy bizonyos ruhadarabra. Ma a kimonó kizárólag alkalmi viseletnek számít, elsősorban esküvőkön, temetésen vagy teaceremóniákon viselik. (Forrás: Wikipédia).  Sajnos, ahogy minden tradíció, a kimonóviselés is kiveszőben van, ezért nagyon fontos, hogy legyenek olyan gyűjtők, mint a 84 éves Nakano Kazuko.

A kecskeméti tárlat több különleges darabot is bemutat Nakano asszony gyűjteményéből. Megnézhetjük például, hogy mit hordtak a szamuráj családok fiú gyermekei az Edo-korban vagy az arisztokraták iskolába járó lánygyermekei a Meiji-korban. Megtudhatjuk, milyen ruharabbal védték a kisgyerekek hasát a kihűléstől, de a japán gyermekruhák motívumvilágába is betekintést enged a tárlat. A kimonók esetében mindig is kiemelkedő szerepük volt a motívumoknak, melyek „amulett”-funkciót is elláttak, és a szülők reményeit, gyermekükkel kapcsolatos vágyait és jókívánságait is kifejezték. A kiállítás látogatói nemcsak megcsodálhatják e csodálatos ruhadarabokat, de a rajtuk elhelyezett díszítések (pl. sólyom, daru, teknős, fenyő, bambusz motívumok) non-verbális üzenetével is megismerkedhetnek. A kiállítás azt is megmutatja, mit viseltek a japán gyerekek, ha hidegre fordult az időjárás, Nakato asszony gyűjteményében ugyanis gyakoriak a vattával bélelt, két- és három rétegű darabok is.

Tavaszi üdvözlet – Japán gyermekkimonó-kiállítás
Népi Iparművészeti Gyűjtemény, Kecskemét
2019. április 13-ig

GALÉRIA:
Fotó: Artkalauz