Tavaly októberben, mintegy két és fél éves felújítás után költözhetett vissza ismét Corvin téri otthonába a Hagyományok Háza. Az intézmény régi/új lakhelye, a sok mindent megélt Budai Vigadó, kívül is és belül is látványos rekonstrukción esett át, s ma végre ismét méltó helyszínt biztosít az intézmény megannyi kulturális, hagyományőrző programjának.
A Budai Vigadó épülete sokáig volt otthona a Hagyományok Házának és a hozzá tartozó más intézményeknek (köztük a Magyar Állami Népi Együttesnek) ám pénzszűke miatt az épület állapota folyamatosan romlott, olyannyira, hogy 2016-ra elengedhetetlenné vált annak teljes felújítása. A nehéz és méltatlan körülményekből a magyar kormány segítette ki az intézményt, hisz vállalta, hogy teljes egészében finanszírozza a felújítást. Nagyon nagy munkát kellett elvégezniük a rekonstrukcióban részt vevő szakembereknek. A ház pincéjét rendszeresen elöntötte a Duna, az évtizedek alatt, az új irodák kialakításának kedvéért, egész szinteket építettek be a nagy belmagasságú belső terekbe, és átalakították a színháztermet is, ahol egy rosszabb mozitermi megoldás működött. Elfedték a főlépcsőházi ablakokat, beépítették a körfolyosókat, és kilenc bérlakás is volt a házban. Nagy probléma volt az is, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek nem volt saját próbaterme, ezért a színpadon kellett próbálniuk. A tető folyamatosan beázott, ráadásul azbesztpalával volt burkolva, amelynek használatát már mindenhol betiltottak az Európai Unióban. A ház belső gépészete sem volt a legjobb állapotban: még eredeti ólomcsövek futottak a falban vízvezetékként, a téli hónapokban pedig 1974-es orosházi kazánok próbálták több-kevesebb sikerrel felfűteni az épületet.
A helyzet tehát nem volt egyszerű, de az átgondolt koncepció, Kelemen László igazgató úr minden részletre kiterjedő és lelkiismeretes felügyelete és a két és fél éves, rendkívül körültekintő munka eredményeként lenyűgöző eredmény született, egy olyan épület, amely ma Budapest egyik legszebb műemléképületeként végre ismét régi fényében szolgálja a népművészet ügyét. Az egyik legfontosabb változás az volt, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek a tetőtérben alakítottak ki próbatermeket, ezzel a korábbi színházterem felszabadult, így sokkal több előadás befogadására lett alkalmas az intézmény. Befedték az udvart is, és az itt elhelyezett kis színpad népzenei koncertek helyszíne, továbbá két új kamaratermet is kialakítottak a földszinten, az egyikben táncházak, előadások, a másikban tanfolyamok várják az érdeklődőket. Mindemellett egy hatalmas kiállítóteret is nyert az intézmény a Fő utca sarkán, de a belső terek kapcsán is dicséret illeti a szakembereket, hisz a teljes stukkózás és a korai szecessziós felületek visszaállításának köszönhetően lenyűgöző látvány fogadja az épületbe belépőket, akár, ha csupán benne körülnézni, gyönyörködni vágynak, akár, ha a büfében szeretnének meginni egy jó kávét.
A Hagyományok Háza ma tehát az a hely, ahová a nap bármely szakában jó betérni, hisz a népművészet országos központjaként itt mindig történik valami. Itt működik többek közt a Kárpát-medence hagyományait átfogó Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, amely a régió népi kultúráját rögzítő audiovizuális és szöveges dokumentumokat gyűjti és teszi hozzáférhetővé a nagyközönség számára. A szintén itt található Népművészeti Módszertani Műhelynek is fontos feladata van, a hagyományos paraszti kultúrát, elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. (Jelenleg például a palóc pásztorfurulya-készítés rejtelmeibe vezetik be a kurzusra beiratkozókat a mesterek.) Az Y, illetve Z generációt szólítja meg Virtuális Hagyományok Háza program, amely a legmodernebb technológia segítségével repíti a fiatalokat olyan dimenzióba, ahol különleges, eddig sosem látott nézőpontokból vizsgálhatják meg a népi iparművészet válogatott darabjait. Aki esti programokra vágyik, annak sem fog csalódást okozni az intézmény új programpalettája. Az Állami Népi Együttes előadásai mellett táncházas rendezvények, éjszakai bálok, nótaestek, mesemondó kör, folklór filmklub és koncertek is várják őket, de hasznos ilyenkor is valamivel hamarabb érkezni, hogy legyen idő valamelyik kiállítást is megnézni, vagy részt venni egy vezetett tárlatvezetésen az esti program előtt. Húsvét közeledtével is ajánlott rákeresni, hogy mit kínál az intézmény az ünnepre, különösen a már említett Nyitott Műhely programjait érdemes megnézni, ahol idén is a kézimunka, kézművesség meghitt hangulatával várják majd a látogatókat. Itt egy-egy mesterség nagy tudású művelői (hímzők, szövők, szűrrátét- és nemezkészítők, gyöngyfűzők, kosárfonók, bőrművesek, csipkekészítők, csuhé- és gyékényfonók, bútorfestők) nemcsak feltárják majd mesterségük titkait, de az érdeklődők ki is próbálhatnak egy-egy itt látható, őket érdeklő technikát.
GALÉRIA:
Képek forrása: Hagyományok Háza
