A Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezői számára elsődleges szempont, hogy az elkészített kosztüm kiemelje a tánc szépségét, valamint segítse a dramaturgiai fonalat, megteremtse a vizuális színpadi varázslatot. Ennek a kreatív és különleges munkának hátterébe nyújt betekintést a Hagyományok Háza Tradíció és reflexiók – A Magyar Állami Népi Együttes jelmezeinek tükrében című, április közepéig nyitva tartó kiállítása.
Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatnak be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség. Ilyen legújabb minitárlatuk is, melyen a száz évvel ezelőtti bálok táncrendjeit hozták el a látogatóknak.
A két világháború közötti erdélyi festészetet mutatja be a Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya által rendezett újabb nagyszabású kiállítás, mely a marosvásárhelyi Kultúrpalotában várja Önöket. Az áprilisig nyitva tartó tárlat mintegy 130 alkotással igyekszik ízelítőt adni a korszak legszebb képeiből.
A segesvári csata emléke itt van mindannyiunkban. Ez volt az a szomorú emlékű harc, melyben elvesztettük Petőfit, de rajta kívül még csaknem ezer bátor magyar katona sorsa is megpecsételődött 1849. július 31-én a csatamezőn vagy utána a hadifogságban. Ma is történelmünk egyik legemlékezetesebb ütközetei között tartjuk számon, éppen ezért akár azt is hihetnénk, hogy már mindent tudunk róla, azonban ez nem így van. Ezt bizonyítja a Petőfi Irodalmi Múzeum „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?” – Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019 című kiállítása, melyen egy nemrég befejeződött régészeti kutatás eredményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók.
Miért lopták el a látogatók az 1959-ben rendezett könyvkiállításról a bemutatott könyvek nagy részét? Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című kiállítása eddig sosem látott dokumentumokkal és interjúkkal kísérli meg a kérdés megválaszolását. És ami a tárlaton kirajzolódik, ennél jóval több: komplex korrajzot ad az értelmiség történetéről a hatvanas években.
Január 23-án érkezett a hazai mozikba A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat legújabb epizódja, amely Paul Gauguin életét és művészetét mutatja be, felelevenítve a festő hosszú utazását, ami az egyik legnagyobb modern művésszé tette őt.
Antonio Tempestának összesen három, lápisz lazulira (lazúrkőre) festett alkotása ismert a világon, ezért is különlegesen nagy kincs az Iparművészeti Múzeum raktárából 2016-ban előkerült műve, melyet a másfél évig tartó restaurálást követően most először mutatnak be a budapesti közönségnek. A festményt még különlegesebbé teszi, hogy igazából kettő, hisz Tempesta a hajszálvékony (mindössze 1 milliméter) drágakőlap mindkét oldalán ábrázol egy-egy ószövetségi jelenetet. Az Iparművészeti Múzeum újonnan felfedezett és frissen restaurált műkincsét a Ráth György-villában tekinthetik meg az érdeklődők.
Ha érdeklik a rendszerváltás utáni, kortárs magyar képzőművészet alakulásai, illetve dinamikái akkor mindenképp meg kell ismernie a budapesti Knoll Galériát, melyet 1989-ben alapított Hans Knoll, osztrák galerista. A budapesti és bécsi közös együttműködés nagyban építette a magyar képzőművészeti közeget, s most ennek a sokrétű és eleven tevékenységnek a bemutatására vállalkozik a galéria jelenlegi kiállítása, a 30 éves a Knoll Galéria Budapest.
Kádár Jánosné, Tito felesége, a szovjet külügyminiszter, a perzsa sah neje, Psota Irén, Tolnay Klári, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Törőcsik Mari és Halász Judit. Közös bennük, hogy mindannyian megfordultak Rotschild Klára divatszalonjában. De ki is volt a tervező, aki becsempészte a párizsi divatot a szürke budapesti hétköznapokba? A Magyar Nemzeti Múzeum most a 20. századi magyar divattörténet egyik legizgalmasabb alakjával és persze ikonikus ruháival várja az érdeklődőket.
Keleti Éva csaknem harminc évnyi kihagyás után, 88 évesen vette kezébe ismét kameráját, hogy újra megörvendeztessen minket képeivel. Ő az a fotóművész, akinek felkérésére ma is mindenki örömmel mond igent, legyen az Gálvölgyi János, Törőcsik Mari, Tordai Teri vagy Csányi Sándor. A Műcsarnokban látható kiállítása egy igazi időutazás az elmúlt hat évtizedben.
