Magyar Örökség díjas és Liszt Ferenc-díjas, világszerte ismert magyar zongoraművész, akit Franciaországban a Becsületrend tiszti fokozatával is kitüntettek, s akit Liszt Ferenc egyetlen méltó zongorista örököseként is emlegettek. Ő volt Cziffra György, akinek emlékét most a Molnár-C. Pál Műterem–Múzeum idézi meg a rajongóknak, és azoknak, akik szeretnének többet megtudni róla.
A Tabánt, ezt a máig nosztalgiával emlegetett városnegyedet grafikák, festmények és fényképek sokasága örökítette meg az elmúlt évszázadokban. A régi képeken a Gellért-hegy oldalába felkúszó utcák apró, földszintes házai között sokszor fel-feltűnik egy karcsú templomtorony csodás barokk sisakkal, melyet ma sajnos már hiába keresünk a Tabán látképében. Ez az épület a még a 18. században épült szerb ortodox székesegyház volt, amely a Tabán egy távolabbi, ma már kevésbé ismert múltjának tanúja. Ez a múlt szólal meg a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának téli tárlatán, ahol a teljes kiállítási anyag erre az egyetlen templomra épül.
A Műcsarnok Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek című kiállítása a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban is virágzó életreform-mozgalmat, illetve annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatja be, és emellett egyfajta reflexió a napjainkban is jelenlévő civilizációs problémákra. A tárlat január 20-ig látogatható.
Több mint három és fél évet várt a nagyközönség arra, hogy újra látogatható legyen a felújított Szépművészeti Múzeum a Hősök terén. A várakozás megérte: az épület – történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciójának eredményeként – nemcsak kiállító- és közönségforgalmi terekkel, illetve raktárakkal gyarapodott, hanem a kiállítási koncepció is gyökeresen átalakult. Hogy hogyan, arról lentebb olvashatnak, ugyanis bejártuk a felfrissített, megújított kiállításokat.
Párizsi éjszakai bárok, kávéházak, boltok, kirakatok, piacok, kivilágított autóbuszok, hétköznapi emberek és meztelen éjszakai pillangók, a Montmartre nappali fényei és éjszakai villanyoszlopai, s köztük itt-ott tengeralattjárók és repülőgép-modellek. Mindez nem mástól, mint a magyar festészet egyik legjobb kézügyességgel megáldott művészétől, Csernus Tibortól, akinek néhány éve hazakerült életműve végre alkalmat ad arra, hogy ezentúl mind gyakrabban találkozzunk képeivel kiállításokon. Most a Várkert Bazár várja Csernus-képekkel a művészetrajongókat.
A főváros egyik legpatinásabb szállodája, a Danubius Hotel Gellért, idén (egészen pontosan szeptember 24-én, Szent Gellért napján) ünnepelte századik születésnapját. A szálloda és fürdő elmúlt tíz évtizedére a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) egy jövő év tavaszáig nyitva tartó kiállítással emlékezik.
Mivel gazdagították a magyar művelődést a piaristák? Ezt mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum Hitre, tudásra című kiállítása. A tárlat kurátorával, Koltai Andrással beszélgettünk.
A művészet és a gazdaság kapcsolatával foglalkozik a Ludwig Múzeum Gazdálkodj okosan! című tárlata, amelyről a kurátorral, Timár Katalinnal beszélgettünk.
A bécsi múzeumokban Gustav Klimt megunhatatlan téma, tegyük hozzá, teljesen jogosan. Most az Alsó Belvedere az, amely Klimt nevével hívja látogatóit időszaki tárlatának megtekintésére, azonban ez a kiállítás mégsem róla szól, hanem arról, hogy mi volt utána.
A Várfok Project Room néhány napja nyílt kiállítása Misetics Mátyás legújabb munkáit, a Dark Matter című fotósorozatát vonultatja fel. A fotográfia hagyományos eszköztárát radikálisan átíró alkotásokat bemutató tárlat elsődleges célja a tér- és időfelfogásunk korlátainak tágítása. Misetics Mátyás (1982) a Várfok Galéria állandó művészköréhez tartozó fotográfus, aki fiatal kora ellenére évek óta meghatározó alakja a hazai fotográfiai színtérnek, olyannyira,…
