Párizsi éjszakai bárok, kávéházak, boltok, kirakatok, piacok, kivilágított autóbuszok, hétköznapi emberek és meztelen éjszakai pillangók, a Montmartre nappali fényei és éjszakai villanyoszlopai, s köztük itt-ott tengeralattjárók és repülőgép-modellek. Mindez nem mástól, mint a magyar festészet egyik legjobb kézügyességgel megáldott művészétől, Csernus Tibortól, akinek néhány éve hazakerült életműve végre alkalmat ad arra, hogy ezentúl mind gyakrabban találkozzunk képeivel kiállításokon. Most a Várkert Bazár várja Csernus-képekkel a művészetrajongókat.
Csernus Tibor (1927– 2007) egy kis Békés megyei magyar faluból, Kondorosból származott, de végül Párizsban találta meg a számára megfelelő szellemi táptalajt és művészi kiteljesedése helyszínét. 37 éves volt, amikor az itthoni küzdelmeket feladva (Saint Tropez c. képe után nem kapott hivatalos megbízásokat, csak könyvillusztrációkat készíthetett), feleségével végleg Párizst választotta lakhelyéül. A franciák szeretettel fogadták az akkor már ott is ismert művészt, és megérkezése után a kormány rögtön egy kis műteremlakást utalt ki a számára, ráadásul nem is akármilyen házban: Picasso és Braque is itt (pontosabban egy emelettel feljebb) alkotott egykor.
Ez a műterem egy igazi szentély volt számára, és itt, párizsi emigrációjában alkotta meg szinte teljes életművét. Az, hogy a Várkert Bazárban átfogó kiállítás nyílhatott műveiből, a Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak köszönhető. A művész 2007-ben bekövetkezett halála után ugyanis ők voltak azok, akik 2009-ben megvásárolták és hazahozták hagyatékát, köztük az említett műteremlakás bútorait és minden apró tárgyát is.
A kiállítás célja nem más, mint minél szélesebb közönséggel megismertesse Csernus lenyűgöző alkotói sokszínűségét és ránk hagyott, világszínvonalú festői és grafikai életművét. A termekben ezúttal 150 festményt, vázlatot, tanulmányt és könyvillusztrációt helyeztek el a kurátorok, kiegészítve a látottakat azokkal az apró, telerajzolt papírokkal, amelyeken Csernus hangyaszorgalommal kísérletezett egy arc vagy alak legtökéletesebb megformálásán (köztudott volt perfekcionizmusa).
Montmartre-i képeinek gazdagsága – mind színekben, mint a rajta ábrázoltakban – közelről és messziről is a festményeire szegezik nézőjük tekintetét. Igazi nyüzsgő városképek ezek, de a csendet is megtalálta környezetében, volt, amikor egyszerűen csak lakásából kitekintve festette meg feleségét a lépcsőházi virágokat bámulva, de számos képen (és nem csak önarcképen), felbukkan maga Csernus is. S ha már Párizs, akkor az éjszaka ledéren öltözött pillangói sem hiányozhatnak, őket A szajha útja című, ’90-es években készült expresszív-realista sorozatának képeiről ismerhetjük meg. A tárlat nem mulasztja el bemutatni Poe művei által inspirált festményeit sem, de a látogató megnézheti Csernus számos repülőgép- és tengeralattjáró-modelljét is, mert igen, az állandóan alkotó és tökéletességre törekvő művész életében a modellezés, a fából való építés is igen fontos helyet foglalt el.
Egy életmű bemutatása nem lenne teljes egy róla és vele készült portréfilm bemutatása nélkül, melyet a kiállítás legfelső, harmadik emeletén tekinthetnek meg, s itt balra lesz a sokat emlegetett, Párizsból elhozott műterem is, amely egyébként a Várkert Bazár állandó kiállításának a része is egyben.
Csernus Tibor párizsi világa január 27-ig várja az érdeklődőket.
Csernus Tibor és a Montmartre – Egy műterem titkai
Várkert Bazár, Testőrpalota
2019. január 27-ig