Meglehetősen ritka, hogy egy ismert művész alkotásai több évtized után bukkanjanak fel, pedig éppen ez történt a Kossuth-díjas, Kölnben élő Tót Endre 1982 és 1985 között készült festményeivel. A 40 év után előkerült művekből az acb Galéria rendezett kiállítást.
Idén ismét a Múzeumok Majálisán adták át Az Év Múzeuma 2022 díjakat. A díjat a
Pulszky Társaság, a múzeumi szakma képviseletében 1996-ban alapította,
amivel a szakterület kiemelkedő intézményeit díjazza. Az elismerést 2022-ben a nagy múzeumok kategóriájában a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a kis múzeumok közül pedig a bajai Türr István Múzeum érdemelte ki.
A zalaegerszegi Göcseji Múzeum hároméves külső-belső felújítás és átalakítás után idén májusban nyitotta meg ismét kapuit a nagyközönségnek. A közgyűjteményi intézmény négy állandó és egy hamarosan nyíló időszaki tárlattal kezdi a nyári szezont.
A Széchényi család évszázadokon keresztül kiemelkedő szerepet játszott hazánk történelmében. A családi vagyon megalapozója Széchényi György (1605/1606–1695) esztergomi érsek volt, akit egyik kortársa egyszerűen csak „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezett. Nem ő volt az utolsó, akit a családból ezzel a jelzővel lehetett illetni. A Széchényiek már számtalan kiállítás témájául szolgáltak az elmúlt évtizedekben, most is több, a történetüket, illetve egyes tagjait bemutató időszaki és állandó tárlat látható országszerte. Ezek egyike a dunaújvárosi Intercisa Múzeum kiállítása, ahol szeptember közepéig egy nagycenki származású magángyűjtő több ezer darabos Széchényi-gyűjteményének egy szeletét láthatja a közönség.
A Magyar Természettudományi Múzeum új kamarakiállítása a 2016-ban indult Nephthys Projekt eredményeivel ismerteti meg a látogatókat, bemutatva, hogy a kutatók milyen módszerekkel fejtették meg három magyar közgyűjteményünk tulajdonában lévő számos egyiptomi lelet titkát.
Weiler Péter legújabb kiállítása a művész 30 éves képzőművészeti útjának egyik fontos témáját, a menni vagy maradni kérdéskörét dolgozza fel. A tárlat helyszíne is különleges, hiszen a közel 40 alkotást bemutató kiállítás a Kincsem-palotában látható, amely talán utoljára tekinthető meg a felújítás előtti állapotában.
A régészet szerelmeseit várja a Magyar Nemzeti Múzeum Kincset Érő Közösség című időszaki kiállítása. A múzeum Közösségi Régészeti Programjának eredményeit bemutató kiállításon több mint 400 tárgyat láthat a közönség, ezek legtöbbjét korábban még sehol sem állították ki. A számos történelmi korból származó lelet közül a legkisebb tárgy alig egy négyzetcentiméter, a legnagyobb (egy római mérföldkő) pedig több mint 70 kilogrammot nyom. A kiállítás a terepmunka mellett az önkéntesek múzeumi életét is bemutatja, de a látogatók bepillanthatnak a restaurálás folyamatába is.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 1826 óta készíti kézműves porcelánjait. Az elmúlt közel 200 év alatt tizenhatezer porcelánformát, és mintegy négyezer mintát alkottak. A szombathelyi Savaria Múzeum most a Kossuth-díjas keramikus- és szobrászművész, Schrammel Imre által tervezett herendi kerámiákat és Viktória királynő kedvenc herendi porcelánjait mutatja be a hatalmas gyűjteményből.
Lehet-e újraértelmezni a Mester-tanítvány kapcsolatot egy olyan korban, ahol több szó esik az individualitásról, az egyéni kiteljesedésről, mintsem az iskolákhoz, műhelyekhez, mesterekhez kötődésről? Vajon a térbeli kapcsolódások, a hálózati kultúra, a sztárok kultuszának korában van-e még egyáltalán értelme az anakronizmusnak tűnő tekintélytiszteletnek, a hierarchián alapuló mester és tanítvány viszonyok kialakításának?
A Kepes Intézet márciusban nyílt, nagyszabású kiállításán körképet kíván adni a magyar művészet "cirkuszihlette" alkotásaiból, a legnagyobb magyar mesterek ikonikussá vált művei mellett ízelítőt adva a kortárs művészek a témában született alkotásaiból is.
