A Magyar Természettudományi Múzeum új kamarakiállítása a 2016-ban indult Nephthys Projekt eredményeivel ismerteti meg a látogatókat, bemutatva, hogy a kutatók milyen módszerekkel fejtették meg három magyar közgyűjteményünk tulajdonában lévő számos egyiptomi lelet titkát.
A Nephthys istennőről (Ízisz testvéréről) elnevezett projekt célja a Magyar Természettudományi Múzeumban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és az ELTE Török Aurél Gyűjteményében fellelhető, ókori egyiptomi, mumifikált emberi maradványok multidiszciplináris kutatása, vagyis annak megállapítása, hogy milyen adatokat őriznek az ókori, illetve a középkori emberek életkörülményeiről, egészségi állapotáról, életmódjáról. Fontos megemlíteni azt is, hogy a projekt (számos magyar és külföldi intézmény közreműködésével) az elmúlt években a nemzetközi múmiakutatásoknak is fontos részévé vált.
A kutatás során alkalmazott módszerek között a klasszikus antropológiai vizsgálatok mellett szerves és szervetlen kémiai elemzések és orvosi képalkotó eljárások egyaránt szerepeltek.
A projekt első fázisában a történeti embertan módszereivel megállapították a halottak nemét, életkorát, majd ezt követően patológiai elváltozásokat kerestek. A csontokon található kóros elváltozásokat azonosították, különös figyelmet fordítva a testet ért traumákra és az esetleges fertőző betegségek nyomaira. A szénizotópos kormeghatározásokkal jobban behatárolták a múmiák korát, és az eredmények alapján meglepően összetett képet kaptak. Ezek alapján megállapították, hogy a múmiák többsége a Ptolemaiosz-korszakban készült egy kivétellel, amely az Újbirodalom korából való. A kutatott maradványok tehát több mint kétezerötszáz, illetve háromezer évesek. Sikerült néhány különleges esetet is azonosítani, amikor az derült ki, hogy a leletek kora középkoriak, azaz nagy valószínűséggel nem ókori eredetűek.
A kiállítás ezen kívül a CT-vel, azaz komputertomográfiával elvégzett vizsgálatokról is beszámol, de megtudhatják azt is, hogy a testeket borító szöveteken felfedezett pollenmaradványok hogyan segítettek a kutatóknak megállapítani a temetkezés pontos időpontjának (évszak) és a múmiák valószínűsíthető földrajzi lelőhelyének a beazonosítását.
A tárlat számos más érdekességre is rávilágít, de mindemellett még felhívja a figyelmet a 18–19. században jelentkező Egyiptom-kultuszra is, vagyis arra a nagyfokú rajongásra, amely Egyiptomot övezte ekkoriban Európában.
Út az örökkévalóságba – Az egyiptomi múmiák titkai
Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest
2022. augusztus 22-ig