Kék, piros, sárga, zöld, vízsszintesek, függőlegesek. Magyarország és Budapest, Szép Ernő és Térey János, személyes emlékek és univerzalitás: vajon lefordítható-e a tünékeny emberi élet színekre és formákra? Forrai Ferenc sok éve épített Négyszöglet-sorozata szeptember végéig látható az Artus Galériában.
A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy negyvenezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók. Ezt az űrt tölti most be a BTM Vármúzeumban megtekinthető, A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be.
Csodálatos óriások gyönyörű ruhákba öltöztetve, vagyis óriás ruhaszobrok várják mindazokat, akik az elkövetkező néhány napban még ellátogatnak a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjébe. Az augusztus 30-án záró kiállítás − amely a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szervezésében valósult meg − a magyar népművészet és öltözködéskultúra elemeit, színeit, motívumait idézi meg és gondolja újra.
A Q Contemporary kiállítóterében a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből nyílt válogatás, mely az egy hónapos nyitvatartása alatt ingyenesen látogatható.
A Pannonia Entertainment forgalmazásában visszatért a hazai mozikba a 2017-ben már szűk körben bemutatott Exhibition on Screen-sorozat Goya – Hús és vér látomásai című epizódja. A filmet végignézve megérthetjük, miért is tekintik Goyát az első modern festőnek, az expresszionisták előfutárának.
A mindenütt jelenvalóság világába vezet minket Zeus Salas festőművész a Bakáts Bunker Underground Kulturális Térben augusztus 7-én nyílt önálló kiállításán. Az egy hónapig látogatható tárlatot számos program kíséri: nyitvatartási időben több alkalommal lehetőség nyílik találkozni az alkotóval; a Bakáts Feszt idején tárlatvezetések és művészeti workshopok során ismerhető meg művészeti gyakorlata; a megnyitó és a finisszázs keretében pedig a Salas munkásságában kiemelt szerepet betöltő zene kerül a fókuszba.
A városi társadalom a mesterséges fény társadalmává vált a 19. század során. A világítás fejlődő eszközeivel az ember fokozatosan és egyre hatékonyabban vette birtokába az éjszakát. A mesterséges fény kitágította a térhasználatot, fellendítette az olvasást, segítette a közlekedést, rugalmassá tette a munkaidőkereteket, feldíszítette az épületeket, utat nyitott a szórakoztatóiparnak, mindezzel új életmód kialakulásához vezetett. Ebbe…
Rippl-Rónai József Fürdő nők című aktképét, valamint Márffy Ödön és Vaszary János egy-egy remekművét is megcsodálhatják a látogatók július 26-28. között a Füred Art Weeken. Az először megrendezett művészeti seregszemlén és vásáron neves aukciósházak és galériák mutatják be a Balaton fővárosában kortárs és klasszikus műtárgyaikat.
1534-ben Michelangelo végleg elhagyta Firenzét, és a pápa legnagyobb örömére Rómába költözött. 59 éves volt ekkor, ami kortársai szemében meglehetősen idősnek számított, ő azonban rácáfolt mindenkire: számára ez a lépés egy új, energiákkal teli, termékeny fejezet kezdetét jelentette. A londoni kiállítás a mester utolsó 30 évének figyelemreméltó állomásait mutatja be, kezdve persze az Utolsó ítélettel, amelyet III. Pál pápa már rögtön megérkezésekor megrendelt tőle.
Nyári kiállításán a Hagyományok Háza saját növendékeinek vizsgamunkáival várja az érdeklődőket időszaki kiállítótermébe. A Játéktól a mesterségig című tárlaton összesen 47 frissen végzett kézműves alkotó – népi kézműves takács, nemezkészítő, kosárfonó, szőnyegszövő és gyékény-, szalma- és csuhétárgykészítő – munkáin keresztül ismerhetik meg a látogatók a népi kézműves mesterségeket.
