Author: Godavari

Mit jelentett régen, és mit jelent ma a kelet-európai életérzés? S vajon mit jelent ez a divat világában? Nekünk, akik itt születtünk, nem kell magyarázni, ha ránézünk egy tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt, itthon készült divatfotóra, hogy mi is látható az adott képen. De mit gondol ugyanarról a képről egy nyugat-európai ember vagy egy Vogue-főszerkesztő? A Capa Központban Kelet-európai szépség címmel látható kiállítás kiváló magyar és neves régióbeli fotográfusok divatfotói és művészeti projektjei segítségével mutatja be, hogy ma miben is áll a kelet-európai esztétika.

A Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum – nevéhez híven – kiállításaival mindig Ázsia egy különleges szegletébe repíti látogatóit, most épp egy ősi királyságba, Gandhárába. A királyság a történelmi India északnyugati részén, a mai Pakisztán és Afganisztán északi határvidékén terült el, és már a védikus kor óta létezett. Az ókorban, a Selyemút egyik pezsgő vidékeként, fontos kereskedelmi és kulturális találkozási pont volt India, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet között. Területén görögök, szkíták, pártusok és kusánok is uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. Történelmében fontos szerepe volt Nagy Sándornak, akinek i.e. 327–325-ös indiai hadjárata révén Gandhára közvetlen kapcsolatba került a hellenisztikus görög kultúrával, és az i. e. 3. században élt Nagy Asókának, aki az indiai Maurja-dinasztia császáraként rendkívüli hatással volt a buddhizmus elterjedésére a térségben.

Vajon mit gyűjtöttek nagy íróink, s vajon mi maradt meg belőlük az utókorra? A Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) köszönhetően szerencsére rengeteg minden. Ezekbe a kincsekbe enged most betekintést a májusban nyílt, A tárgyak társasága című kiállítás, amely a múzeum alapításának 70. évfordulóját ünneplő kiállítássorozat második állomásaként egészen decemberig várja az érdeklődőket.

Mindenki Banksyként ismeri a világ legnépszerűbb street art művészét, mégis csak kevesen tudják, hogy kit is rejt ez a név valójában. Banksy már több mint két évtizede ragaszkodik az anonimitásához, ez pedig rendkívüli módon felcsigázza a közönség érdeklődését. Amit biztosan tudni vélnek róla az az, hogy egy bristoli gyökerekkel rendelkező, 45 és 50 év közötti angol férfit tisztelhetünk a művész személyében, bár vannak olyanok is, akik szerint egy csoport rejlik a név mögött. A Király utcai Komplex nagyszabású tárlatán sem derül ki a személyazonossága, de a kiállított több mint száz alkotás mindenképp segít közelebb kerülni hozzá.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást felvonultató tárlattal emlékezik Anna Margitra. A művész első életmű-kiállítása minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélt alkotóról.