á la cARTe

Mezei Gábor (1935) belsőépítész, műgyűjtő, festő gyűjteményének egy jelentős részét édesapjától, Pán Imrétől (1904–1972) örökölte. A Kisterem kiállítása most ebből a gyűjteményrészből mutat be egy válogatást – absztrakt, absztrakt expresszionista és szürrealista figuratív rajzokat, grafikákat – olyan neves alkotóktól, mint Max Ernst, Giacometti, Henri Matisse, Marcel Jean, Corneille, Jacques Doucet, Marcelle Cahn, René Bertholo, Christine Boumeester, Eva Landori vagy Gonçalo Duaerte. A munkák legnagyobb része még soha nem szerepelt kiállításon Magyarországon. A gazdag, változatos anyag bepillantást enged a hatvanas évek Párizsának nemzetközi művészeti világába. Ebbe a közegbe érkezett Anna Mark is, aki 1957-ben hagyta el Magyarországot. A kiállításon az ő korai, szürrealista rajzaival egészül ki a Mezei-gyűjteményből való válogatás.

Az MNB Arts and Culture hazai kiállítássorozata január végén újabb vidéki állomást köszöntött: ezúttal Miskolcon várja a művészetrajongókat. A Miskolci Galériában március közepéig látható tárlat azt vizsgálja, miként épültek be az ipari és technológiai fejlődés eredményei a művészeti gyakorlatokba.

Páratlan módon maradt fenn a Beliczay mézeskalácsos műhely hagyatéka, amelynek legtöbb tárgyát ma a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma őrzi. Sőt, nemcsak őrzi, hanem most először meg is mutatja látogatóinak. Mézes élet című, igazi karácsonyi hangulatú tárlatuk a mézeskalácskészítés megannyi kedves emléke mellett rendkívül gazdag anyagot prezentál a család személyes dokumentumaiból is.

„Heuréka! (Megtaláltam!)” – kiáltotta Arkhimédész, amikor a legenda szerint fürdés közben felfedezte a felhajtóerőt. Ennek mintájára nevezte el Pólya György matematikus, fizikus heurisztikának azt a tudományos megismerési módot, amelynek során a kutató nem pusztán logikai következtetés, hanem tapasztalatokon nyugvó próbálkozások útján jut eredményre. A számos hasznos felismeréshez vezető módszer tudományos rangra emelése éppen úgy magyar származású tudóshoz köthető, ahogyan a Rubik-kockától a flow-élményig, a televíziótól az mRNS-technológiáig megannyi tudományos eredmény, amelyekről most a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása mesél nekünk.

Kövek, kőfaragványok, réz, ezüst és arany pénzérmék, kerámiák, fajanszok, porcelánok, törékeny üvegek, melegséget idéző kályhacsempék, vaseszközök, fegyverek – kardok, puskák, páncélok –, réz és aranyozott liturgikus tárgyak, kódexek és ősnyomtatványok, metszetek, pompázatos kárpitok, freskótöredékek és táblaképek, egykor hordott viseletek rekonstrukciói, valamint ékszerek idézik fel az egri vár ezeréves történetét a Dobó István Vármúzeum Gótikus palotájának emeleti termeiben látható állandó kiállításon. Időutazás a közel 150 éve zajló régészeti, kultúr- és hadtörténeti kutatások által idevarázsolt világban.

Lugossy Mária szobrászművész a kortárs magyar szobrászat és üvegszobrászat világhírű alkotója, kinek alkotásai megtalálhatók a legrangosabb hazai és nemzetközi köz-és magángyűjteményekben, többek közt a párizsi Musée du Louvre, a londoni The British Museum, a New York-i The Corning Museum of Glass, a tokiói Suntory Museum, valamint Veszprém városa és a Laczkó Dezső Múzeum is büszkélkedhet Lugossy-művekkel.

Kék, piros, sárga, zöld, vízsszintesek, függőlegesek. Magyarország és Budapest, Szép Ernő és Térey János, személyes emlékek és univerzalitás: vajon lefordítható-e a tünékeny emberi élet színekre és formákra? Forrai Ferenc sok éve épített Négyszöglet-sorozata szeptember végéig látható az Artus Galériában.

Csodálatos óriások gyönyörű ruhákba öltöztetve, vagyis óriás ruhaszobrok várják mindazokat, akik az elkövetkező néhány napban még ellátogatnak a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjébe. Az augusztus 30-án záró kiállítás − amely a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szervezésében valósult meg − a magyar népművészet és öltözködéskultúra elemeit, színeit, motívumait idézi meg és gondolja újra.

A mindenütt jelenvalóság világába vezet minket Zeus Salas festőművész a Bakáts Bunker Underground Kulturális Térben augusztus 7-én nyílt önálló kiállításán. Az egy hónapig látogatható tárlatot számos program kíséri: nyitvatartási időben több alkalommal lehetőség nyílik találkozni az alkotóval; a Bakáts Feszt idején tárlatvezetések és művészeti workshopok során ismerhető meg művészeti gyakorlata; a megnyitó és a finisszázs keretében pedig a Salas munkásságában kiemelt szerepet betöltő zene kerül a fókuszba.

A városi társadalom a mesterséges fény társadalmává vált a 19. század során. A világítás fejlődő eszközeivel az ember fokozatosan és egyre hatékonyabban vette birtokába az éjszakát. A mesterséges fény kitágította a térhasználatot, fellendítette az olvasást, segítette a közlekedést, rugalmassá tette a munkaidőkereteket, feldíszítette az épületeket, utat nyitott a szórakoztatóiparnak, mindezzel új életmód kialakulásához vezetett. Ebbe…