Korniss Dezső munkásságát bemutató kiállítással tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 110 éve született művész előtt. A csaknem kétszáz művet felvonultató Csak tiszta forrásból című, április 7-ig látható tárlat az életműnek arra az oldalára fókuszál, amelynek középpontjában a népművészet áll.
A gödöllői Grassalkovich-kastély ma egyet jelent Sisivel és a barokk eleganciával. Egy igazi ékkő Gödöllő szívében, mely ugyan már nem hangos az udvari báloktól, nem várja vendégségbe többé Mária Teréziát, és régen volt már az is, amikor Kossuth az isaszegi csata győzelmét ünnepelte a falakon belül, mégis sok izgalmas élményt tartogat: kiállításokra és egyéb kulturális rendezvényekre hívja időről időre látogatóit.
Magyar Örökség díjas és Liszt Ferenc-díjas, világszerte ismert magyar zongoraművész, akit Franciaországban a Becsületrend tiszti fokozatával is kitüntettek, s akit Liszt Ferenc egyetlen méltó zongorista örököseként is emlegettek. Ő volt Cziffra György, akinek emlékét most a Molnár-C. Pál Műterem–Múzeum idézi meg a rajongóknak, és azoknak, akik szeretnének többet megtudni róla.
A Tabánt, ezt a máig nosztalgiával emlegetett városnegyedet grafikák, festmények és fényképek sokasága örökítette meg az elmúlt évszázadokban. A régi képeken a Gellért-hegy oldalába felkúszó utcák apró, földszintes házai között sokszor fel-feltűnik egy karcsú templomtorony csodás barokk sisakkal, melyet ma sajnos már hiába keresünk a Tabán látképében. Ez az épület a még a 18. században épült szerb ortodox székesegyház volt, amely a Tabán egy távolabbi, ma már kevésbé ismert múltjának tanúja. Ez a múlt szólal meg a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának téli tárlatán, ahol a teljes kiállítási anyag erre az egyetlen templomra épül.
A Műcsarnok Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek című kiállítása a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban is virágzó életreform-mozgalmat, illetve annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatja be, és emellett egyfajta reflexió a napjainkban is jelenlévő civilizációs problémákra. A tárlat január 20-ig látogatható.
Több mint három és fél évet várt a nagyközönség arra, hogy újra látogatható legyen a felújított Szépművészeti Múzeum a Hősök terén. A várakozás megérte: az épület – történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciójának eredményeként – nemcsak kiállító- és közönségforgalmi terekkel, illetve raktárakkal gyarapodott, hanem a kiállítási koncepció is gyökeresen átalakult. Hogy hogyan, arról lentebb olvashatnak, ugyanis bejártuk a felfrissített, megújított kiállításokat.
Párizsi éjszakai bárok, kávéházak, boltok, kirakatok, piacok, kivilágított autóbuszok, hétköznapi emberek és meztelen éjszakai pillangók, a Montmartre nappali fényei és éjszakai villanyoszlopai, s köztük itt-ott tengeralattjárók és repülőgép-modellek. Mindez nem mástól, mint a magyar festészet egyik legjobb kézügyességgel megáldott művészétől, Csernus Tibortól, akinek néhány éve hazakerült életműve végre alkalmat ad arra, hogy ezentúl mind gyakrabban találkozzunk képeivel kiállításokon. Most a Várkert Bazár várja Csernus-képekkel a művészetrajongókat.
A főváros egyik legpatinásabb szállodája, a Danubius Hotel Gellért, idén (egészen pontosan szeptember 24-én, Szent Gellért napján) ünnepelte századik születésnapját. A szálloda és fürdő elmúlt tíz évtizedére a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) egy jövő év tavaszáig nyitva tartó kiállítással emlékezik.
Hogyan menthető meg az utókornak egy beázás vagy más természeti csapás által szinte a felismerhetetlenségig megrongálódott festmény, s vajon hogy lesz ismét kiállítható egy csak darabokban fennmaradt szobor vagy iparművészeti tárgy? A Magyar Képzőművészeti Egyetem legújabb tárlata nemcsak megmutatja, hogy mi mindenre képesek hazai restaurátoraink, hanem nagyszerű példákon keresztül visszatekint a restaurátorképzés elmúlt hetven évére is.
Márai Sándor kultuszának ápolása szülővárosában, Kassán hivatalosan 1991-ben kezdődött, amikor a családja egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház homlokzatán elhelyezték az író emléktábláját. Újabb hét év telt el, mire 1998 májusában a ház földszintjén megnyílhatott a rendkívül rendszertelenül működő Márai Sándor Emlékszoba, s most, csaknem húsz év után, e szerény emlékhelyet felváltotta az a január 22-én nyílt egyedülálló kiállítás, amelynek célkitűzése nem kevesebb, mint hogy végre méltóképpen képviselje Márai Sándor emlékét az író életében központi szerepet betöltő városban.
