Márai Sándor kultuszának ápolása szülővárosában, Kassán hivatalosan 1991-ben kezdődött, amikor a családja egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház homlokzatán elhelyezték az író emléktábláját. Újabb hét év telt el, mire 1998 májusában a ház földszintjén megnyílhatott a rendkívül rendszertelenül működő Márai Sándor Emlékszoba, s most, csaknem húsz év után, e szerény emlékhelyet felváltotta az a január 22-én nyílt egyedülálló kiállítás, amelynek célkitűzése nem kevesebb, mint hogy végre méltóképpen képviselje Márai Sándor emlékét az író életében központi szerepet betöltő városban.
A kassai Mészáros utca 35. szám alatti házat 1912 szeptemberében vásárolta meg családja számára Márai Sándor apja, Dr. Grosschmid Géza. Az épület akkor nagyon rossz állapotban volt, ezért nem költözhettek be azonnal. Az átalakítási munkálatokat Márai keresztapja, Grosschmid Károly mérnök tervezte és ellenőrizte. A ház ekkor kapta szép neoreneszánsz stílusú homlokzatát és a bejárat fölé a homlokzat síkjából kiugró díszített zárt erkélyt is. A család egészen 1932-ig lakott az épület felső emeleti lakrészében, amikor is nemcsak a házat, hanem Kassát is elhagyva, Miskolcra költöztek. Bár a ház földszintje már korábban is a város tulajdona volt, az eredetileg egységes, jelenleg három részre osztott felső lakások magánkézben voltak. Fordulatot az 2017-es év hozott, amikor a lakások közül kettő eladóvá vált. Ezt vásárolta meg a magyar állam támogatásával a Csemadok Kassai Városi Választmánya, azzal a céllal, hogy az egykori házban egy valóban méltó kiállítással állítsanak emléket az egyik legelismertebb és legszeretettebb magyar írónknak. A tárlat létrehozására Mészáros Tibor muzeológus-könyvtárost, a Petőfi Irodalmi Múzeumban letétbe helyezett Márai Sándor-hagyaték gondozóját kérték fel, aki mellett több neves szakember (látványtervező, grafikus és történész) is részt vett a kassai kiállítás megvalósításában, míg a tárlat üzemeltetését a Szlovák Nemzeti Múzeum, azon belül is a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma vállalta magára.
A Magyar Kultúra Napján nyílt, a Márai (Grosschmid) család egykori otthonában berendezett kiállítás vezérfonala természetesen Márai Sándor (eredeti nevén Grosschmid Sándor Károly Henrik) életének eseményein vezeti végig a látogatókat. E virtuális fonálra vannak felfűzve a falakra írt Márai-idézetek, melyeket különféle fotók, portrék, dokumentumok és kötetek egészítenek ki az író életének adott korszakából, miközben persze – különböző multimédiás eszközökön – a szeretett és annyi írásban emlegetett város, a korabeli Kassa is megelevenedik.
A tárlat meghitt tereit a kiállított eredeti bútorok teszik még különlegesebbé, amelyek a Márai Sándor-kiállításokat évtizedek óta támogató Jáky családnak köszönhetően (mintegy nyolc évtized után) kerülhettek Miskolc és Budapest után ismét Kassára. Néhány tárgy csak közvetetten kapcsolódik az íróhoz, vannak köztük például olyanok (egy varrógép és egy utazóláda), amelyeket húga, Dr. Jáky Gyuláné (Kató) anyósa használt.
A kiállításban természetesen helyet kap az író felesége, Matzner Ilona, Lola is, akivel több mint hat évtizeden keresztül éltek együtt, aki műveinek első olvasója volt, s aki egész életében segítette és támogatta férjét az alkotásban. Lola családjától származik például a kiállítás egyik legértékesebb darabja is, egy 1838-ban készült női szekreter (íróasztal).
Márai felesége mellett öccse, Radványi Géza filmrendező is fontos szerepet kap a tárlaton. Ő értékes hangfelvételeken mesél testvérével való kapcsolatáról, az egykori Kassáról, családi házukról vagy épp iskolai tanulmányairól, de a látogatók érdekes részleteket láthatnak néhány filmjéből is.
Az író életének minden epizódját bemutató, mintegy 220 négyzetmétert és hét szobát megtöltő kiállítás egész évben várja mind a magyar, mind a szlovák Márai-rajongókat.