A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum – nevéhez híven – kiállításaival mindig Ázsia egy különleges szegletébe repíti látogatóit, most épp egy ősi királyságba, Gandhárába. A királyság a történelmi India északnyugati részén, a mai Pakisztán és Afganisztán északi határvidékén terült el, és már a védikus kor óta létezett. Az ókorban, a Selyemút egyik pezsgő vidékeként, fontos kereskedelmi és kulturális találkozási pont volt India, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet között. Területén görögök, szkíták, pártusok és kusánok is uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. Történelmében fontos szerepe volt Nagy Sándornak, akinek i. e. 327–325-ös indiai hadjárata révén Gandhára közvetlen kapcsolatba került a hellenisztikus görög kultúrával, és az i. e. 3. században élt Nagy Asókának, aki az indiai Maurja-dinasztia császáraként rendkívüli hatással volt a buddhizmus elterjedésére a térségben.
A Hopp Múzeum kiállítása Gandhára nagy hatású, egész Ázsián átívelő művészetét igyekszik bemutatni látogatóinak. A gandhárai művészet – amely elsősorban vallásos művészet volt – a fenti hódítóknak köszönhetően a hellenisztikus és az indiai művészet egyedülálló keveredéséből született, amely kiemelkedő szépségű Buddha-szobrokat és egyéb műalkotásokat hozott létre az i. sz. 1–6. században. A görög mitológiai alakok és a görög szobrászat stíluselemei beilleszkedtek a helyi közegbe, a helyi vallások, elsősorban a buddhizmus pedig új inspirációt merített a hellenisztikus művészetből. Az így létrejött buddhista szobrászat alapvető hatást gyakorolt egész Ázsiára, hiszen az i. sz. 1. században a világtörténelemben először itt, ezen a vidéken (valamint ezzel nagyjából egy időben az észak-indiai Mathurá városában) alakult ki Buddha ember formájú ábrázolása, annak meghatározó ikonográfiai jellemzőivel együtt. Buddhát egészen addig csak különböző jelképekkel ábrázolták, például kerék vagy oroszlán alakjában.
A Hopp Múzeum most a gyűjteményében őrzött 81 darab Gandhárából származó szobrászati alkotását mutatja be: köztük Buddha-ábrázolásokat, narratív domborműveket, bódhiszattvaábrázolásokat és építészeti töredékeket. A kiállítás célja, hogy a buddhista művészet e kivételes periódusát a lehető legteljesebb módon láttassa. A buddhizmuson kívül a kiállítás darabjait a tárgyak adományozójának személye is összekapcsolja. A gandhárai anyag szinte teljes egészében Schwaiger Imre (1868–1940) révén került a gyűjteménybe. A szegedi származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő mintegy félezer műtárgyat ajándékozott a múzeum számára – a tárlat utolsó terme az ő személyének is emléket állít.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
2025. február 16-ig