Az MNMKK Iparművészeti Múzeum idén is kortárs alkotók kiállításával és tematikus programsorozattal ünnepli az adventi időszakot a Ráth György-villában. A szecessziós terekbe itt valóban beköltözött a karácsony: az asztalokra koszorúk, az ablakokra girlandok, a kandallókra zoknik kerültek, és ezúttal mindent átsző a gyermekkacaj.
Idén télen ismét a mozikban a 2021-ben szűk körben vetített Exhibition on Screen: Michelangelo – Szerelem és halál című képzőművészeti dokumentumfilm, amely a híres szobrász, festő, építész és költő életét és munkásságát mutatja be. A Pannonia Entertainment forgalmazásában mozikba kerülő film egy különleges utazás, amelynek során a nézők felfedezhetik Firenze, Róma és a Vatikán kápolnáit és múzeumait, valamint több európai szalont, s így megismerhetik Michelangelo viharos életét.
Mácsai István azon festők egyike, akit újra fel kell fedezni magunknak, szerencsére ebben az utóbbi évek kutatásai és immár második nagy életmű-kiállítása is a segítségünkre van. A tavalyi Kiscelli Múzeumban látható tárlata után most a balatonfüredi Vaszary Galéria vezeti végig látogatóit a kritikusok által évtizedekig mellőzött, 2005-ben elhunyt festő művészi pályáján, bemutatva a buzgó naplóíró, a tehetséges fotós és az emlékeket gondosan megőrző amatőrfilmes Mácsai Istvánt is.
Augusztusban nyílt és egészen jövő júliusig látogatható Budapest egyik legkülönlegesebb, a szemre, fülre, agyra és (túlzás nélkül) a szívre és lélekre egyszerre ható attrakciója, a Light Art Museum Budapest legújabb kiállítása. A Phantom Vision – Az érzékelés mélyáramlatai című nemzetközi válogatás több mint 35 nemzetközi és magyar művész a tudomány és a technológia legújabb eredményeit felhasználó fényművészeti alkotásán, interaktív installációján és immerzív vetítésén keresztül enged betekintést az agyhullámok mintázataiba, a mesterséges intelligencia által vizualizált álmokba, a természet rejtett kommunikációs hálózataiba, de valóságunk olyan rétegeit is láthatóvá teszi, amelyek túlmutatnak a mindennapi érzékelés határain.
Az ősz egyik nagyon várt eseménye az a 2009 óta a világot járó és most Budapesten látható Frida Kahlo-kiállítás, amelyen ezúttal a mára igazi ikonná vált mexikói művésznő 2003-ban fellelt fotógyűjteményébe pillanthatunk bele. A tárlat új szemszögből láttatja a latin-amerikai művészet egyik legemblematikusabb alakjának viharos sorsát, de e fotóarchívum felfedezésével vált nyilvánvalóvá az is, hogy Frida számos karizmatikus műve ered fotográfiai kompozícióból. A kiállítást az elmúlt tizenöt évben eddig húsz városban közel egymillióan keresték fel, Budapesten a Mai Manó Házban várja az érdeklődőket.
„Heuréka! (Megtaláltam!)” – kiáltotta Arkhimédész, amikor a legenda szerint fürdés közben felfedezte a felhajtóerőt. Ennek mintájára nevezte el Pólya György matematikus, fizikus heurisztikának azt a tudományos megismerési módot, amelynek során a kutató nem pusztán logikai következtetés, hanem tapasztalatokon nyugvó próbálkozások útján jut eredményre. A számos hasznos felismeréshez vezető módszer tudományos rangra emelése éppen úgy magyar származású tudóshoz köthető, ahogyan a Rubik-kockától a flow-élményig, a televíziótól az mRNS-technológiáig megannyi tudományos eredmény, amelyekről most a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása mesél nekünk.
Kövek, kőfaragványok, réz, ezüst és arany pénzérmék, kerámiák, fajanszok, porcelánok, törékeny üvegek, melegséget idéző kályhacsempék, vaseszközök, fegyverek – kardok, puskák, páncélok –, réz és aranyozott liturgikus tárgyak, kódexek és ősnyomtatványok, metszetek, pompázatos kárpitok, freskótöredékek és táblaképek, egykor hordott viseletek rekonstrukciói, valamint ékszerek idézik fel az egri vár ezeréves történetét a Dobó István Vármúzeum Gótikus palotájának emeleti termeiben látható állandó kiállításon. Időutazás a közel 150 éve zajló régészeti, kultúr- és hadtörténeti kutatások által idevarázsolt világban.
Lugossy Mária szobrászművész a kortárs magyar szobrászat és üvegszobrászat világhírű alkotója, kinek alkotásai megtalálhatók a legrangosabb hazai és nemzetközi köz-és magángyűjteményekben, többek közt a párizsi Musée du Louvre, a londoni The British Museum, a New York-i The Corning Museum of Glass, a tokiói Suntory Museum, valamint Veszprém városa és a Laczkó Dezső Múzeum is büszkélkedhet Lugossy-művekkel.
Bár Norvégián kívül kevésbé ismerik, hazájában Harriet Backer (1845-1932) a 19. század végének leghíresebb női festője volt. Kortársai csodálták gazdag, ragyogó színhasználatáért, művészi pályája során pedig egy olyan kiemelkedően személyes stílust teremtett, amelyhez a realista festészetből, valamint az impresszionizmus újításaiból is sokat merített.
Valószínűleg sokan nem tudják, hogy a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó alatt egy pinceszint is található, amely egykor borlerakatként szolgált a Budán áthaladó kereskedők számára. A pár éve régészek által feltárt és rekonstruált helyszínen ma már bort természetesen nem találunk, helyette időszaki kiállítások otthona. Az itt található Lajos teremben rendezte be az intézmény új, Gyöngyélet című tárlatát is, ahol az eredeti középkori kőfalak csodálatos hátteret biztosítanak a csillogó kalárisok, fülbevalók, karkötők és egyéb ékszerek számára.
