A magyar művészettörténet sokat kutatott rejtélyei közül az egyik biztosan MS mesterhez köthető, hiszen kilétét többen többféleképp próbálták már megfejteni. A Szépművészti Múzeum és az esztergomi Keresztény Múzeum közösen rendezett tárlata most új fejezetet nyit a mester kilétére és művészetére vonatkozó sok évtizedes kutatásban.
Milyen volt az a kor, amikor Alphonse Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Rippl-Rónai József vagy Vaszary János tervezte plakátok között korzózhatott az utca embere? S vajon ezek a plakátok miről mesélnek a ma emberének? A Magyar Nemzeti Galéria új, időszaki kiállítása a 19. és 20. század fordulójához, az első világháborút megelőző, boldog békeévekhez viszi vissza nézőit, abba az izgalmas korba, amikor az egyre nagyobb teret hóditó szecessziós stílus jegyében az európai, köztük természetesen a magyar plakátművészet is igazi aranykorát élte. Az október elejéig nyitva tartó tárlaton a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézik a korszak szecessziós tárgykultúráját is, köztük könyveket, folyóiratokat, iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat.
Mi történik, amikor egy gyermekkori emlék, egy családi hagyomány és egy belső utazás találkozik a kortárs művészettel? Zeus Salas venezuelai képzőművész és performer legújabb kiállítása a harci kakasok világán keresztül mesél emberi erényekről, önismeretről és közösségi alkotásról. A Műtárgyak Éjszakájára időzített, élő festészeti performansszal megnyitott tárlat egyszerre személyes és egyetemes. Ez a projekt nemcsak képeket, hanem kérdéseket is fest – magunkról, egymásról, és arról, hogy most, hogy itt vagyunk: merre tovább?
„Mindazt, amit értékesnek tartanak bennem, Magyarországról származik” – mondta magáról világhírű magyar fotósunk, André Kertész. Hosszú és termékeny pályája során élt Párizsban és New Yorkban is, s bár ezekben a városokban tudott kiteljesedni művészileg, szíve mindig egy kis magyar faluba, Szigetbecsére húzta vissza, ahol gyermek- és fiatalkorának legszebb élményeit szerezte. Ezekre az emlékekre mindig amolyan tiszta forrásként tekintett, amelyből egész élete során meríthetett. Mély érzései kifejezéseként halála előtt a falunak (mára község) ajándékozott 120 gondosan válogatott fotót. A Capa Központ André Kertész – A szentimentalista – Válogatás Szigetbecsének ajándékozott képeiből című kiállítása most e fotók mentén mutatja be André Kertész kivételes életpályáját.
Két, csodálatosan szép kanadai inuit énekesnő szorosan egymásba kapaszkodva, egymással szembe fordulva énekel egy sötét teremben. A torokéneklés egy mesteri előadása ez, amelyet katajjaq-nak hívnak. A néző maga körül mindent elfeledve hallgatja kettejük közös hangjátékát, amely egykor szólhatott a sikeres vadászatért, de szórakoztató játékként is szolgált a nők között az igluban, amíg a férfiak haza nem tértek. A „vokális kötélhúzás” addig tartott, amíg egyikük ki nem fogyott a szuszból, vagy el nem nevették magukat. Ez a zenei fenomén csak egy a Zene Háza LISTEN. című kiállításának egészen kivételes hangélményei közül.
A Várkert Bazár Déli palotájának utcaszintjén található YBL6 Művészeti Tér május 11-ig ismét egy izgalmas kiállítás otthona lett. Az MNB Arts and Culture és a Várkapitányság együttműködésében született, Szférák között című tárlat a Magyar Nemzeti Bank 1400 darabos kortárs gyűjteményéből mutat be egy szép válogatást. A négy éve életre hívott és folyamatosan bővülő kollekcióból most − a Magyar Tudomány Évéhez is kapcsolódva − a tudományos szemléletű alkotók munkáit ismerhetik meg az érdeklődők, olyan művészekét, mint Bak Imre, Frey Krisztián, Hantai Simon, Kóródi Zsuzsanna, Lantos Ferenc, Reigl Judit vagy Szentpétery Ádám.
Az elmúlt 75 évben készült kortárs és modern kínai festményekkel, szobrokkal és akvarellekkel repíti az ősi Kínába a látogatókat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum „Kínai Hszie-ji - Mesterművek a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeumból” című időszaki kiállítása. A nyugati ember számára egy újfajta művészeti elmélyülést igénylő tárlat a budapesti állomás előtt már több országban is óriási sikert aratott, bemutatták például Franciaországban, Görögországban, a Belarusz Köztársaságban, Mexikóban és Dél-Koreában is. A novemberi nyitás óta nálunk is sok érdeklődőt vonzó, és emiatt március 23-ig meghosszabbított kiállítás a magyar és a kínai múzeum, valamint az MNB Arts and Culture együttműködésében érkezett hazánkba.
Móricz Zsigmond 18 évig, Csáth Géza 20, Füst Milán 39, míg Szentkuthy Miklós mintegy 60 évig vezetett naplót. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új kiállítása, amely alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett harmadik tárlat, most nagy íróink naplóiba, illetve naplóírási szokásaiba enged bepillantást.
Ki gondolná, hogy a nyüzsgő belvárosban valódi oázist jelent a Kempinski Hotel Corvinus, melynek aulájában található Promenade Galéria időről-időre kortárs képzőművészek munkáinak ad otthont? A földszinten lévő reggeliző és az étterem príma kínálata, a kellemes zene megalapozza a hangulatot, miközben a falakon látható alkotásokkal ismerkedhetünk. Ebben a barátságos miliőben kaptak helyet Krüzsely Gábor festőművész munkái, melyek már több alkalommal voltak láthatóak ebben a térben. A jelenlegi válogatás még az elmúlt ünnepek hangulatára reagál.
Munkácsy Mihályt mindig jó ünnepelni, különösen így van ez a 2024-2025-ös dupla emlékév – vagyis születésének 180. és halálának 125. évfordulója – kapcsán, amelyről természetesen számtalan művének egykori állandó otthona, a Szépművészeti Múzeum sem feledkezett meg. Nagyszabású, jubileumi tárlatuk most több mint száz műalkotás, számtalan archív fotó, dokumentum, relikvia, valamint kultusztárgy mentén segít feltárni Munkácsy legendás életét, sikereinek kulcsát és páratlanul gazdag életművét.
