A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum különleges kiállítással várja látogatóit idén télen, hiszen a világhírű művészházaspár, Bohus Zoltán és Lugossy Mária náluk elhelyezett hagyatékának 33 alkotásával töltötte meg második emeleti kiállítóterét. A kortárs magyar üvegművészet két kiemelkedő alakjának tárlatán az ember, a fény és az üveg párbeszédének szinte már szakrális világába csöppenünk.
Fényes Adolf után egy hónappal egy újabb magyar festőzseni előtt tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria: ezúttal a száznegyven éve született Tihanyi Lajos életművéből rendezett egy kivételes kiállítást. A mintegy száz festményt, több mint ötven grafikát, valamint archív fotókat és hagyatéki tárgyakat felvonultató tárlat egyszerre szól a művészről és az emberről, illetve egy olyan finom lélekről, aki saját csendjéből igyekezett egy szép, zaj nélküli világot festeni.
Már csak december 7-ig látható a VIII. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé legkiemelkedőbb magyar műveit bemutató tárlat a Pesti Vigadó VI. emeleti kiállítótereiben. A 2024-es kiírásra összesen 29 ország 505 művésze nevezett, közülük a zsűri 214 alkotó 262 művét válogatta be. A Pesti Vigadóban most ebből a minden szempontból jelentős anyagból 130 hazai mestermű várja az érdeklődőket, amelyeket advent második vasárnapjáig csoportos, a művészek által vezetett tárlatvezetéseken is megcsodálhatnak a látogatók.
Öt alkalom, huszonkét művész: november 18. és december 7. között a TŰRÉSHATÁR | TŰ–RÉS–HATÁR kortárs textilművészeti kiállítás alkotói személyesen vezetik végig a látogatókat a Pesti Vigadóban látható tárlaton. A 130 válogatott művet bemutató kiállítás most először látható Budapesten, és utoljára prezentálja együtt a Nemzetközi Textiltriennálé öt meghatározó kategóriájának alkotásait. A Művészek szemével című művészvezetéseken első kézből hallhatók inspirációk, műhelytitkok, személyes történetek arról, hol tart ma a magyar textilművészet.
Fényes Adolf nem sokkal a budapesti gettóból való szabadulása után, 1945. március 15-én, 77 évesen hunyt el Nagymező utcai műteremlakásában. Sajnos fájdalmasan keveset tudunk róla, holott képei az 1910-es években a legkeresettebbek között voltak számontartva, életében elismert és emberileg is sokak által kedvelt kiállítóművész volt, de ennek ellenére utoljára 1960-ban rendeztek gyűjteményes tárlatot műveiből. Most a Magyar Nemzeti Galéria igyekszik törleszteni ezt a nagy művészettörténeti adósságot.
A Light Art Museum kapcsán egy dologban már a belépés előtt biztosak lehetünk, minden érzékszervünkre ható, szinte nem is evilági élményben lesz részünk. Így van ez legújabb tárlatuk, a More Than Human kapcsán is, ahol magyar és nemzetközi művészek látványos installációi, vetítései és immerzív alkotásai azt az izgalmas kérdést járják körül, hogy milyen lenne a világ, ha nem az ember állna annak középpontjában. A tárlaton művészet és tudomány ad találkozót egymásnak, az itt látható közel 40 műalkotás nemcsak elgondolkodtat, hanem jelenlegi világszemléletünket felülírva inspiráló, alternatív elképzeléseket is bemutat.
William Blake-kel ezidáig leginkább irodalomórákon vagy olvasmányélményeiben találkozhatott a hazai közönség, kiállítást ugyanis még soha nem rendeztek a műveiből Magyarországon. A Szépművészeti Múzeumban január 11-éig megtekinthető Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című tárlat izgalmas utazásra invitál a költő-rézmetsző művész sajátos képzeletvilágában, egy a látomások és víziók által formált romantikus univerzumban, a borzalom katyvaszában vagy épp a teremtés újraírt történetében.
Kortárs ékszertervezők az érzékszerveket különleges módon megszólító munkáival találkozhat a közönség november 5-ig a Deák17 Galériában. Az Érintés című kiállítás – amely a kortárs ékszerművészet taktilis dimenzióira hívja fel a figyelmet – a Kézzelfogható Alapítvány tizenöt éves fennállását ünnepli. A kiállításhoz kapcsolódva különleges, kis létszámú tárlatvezetések is várják az érdeklődőket, ahol látássérült tárlatvezetők instrukciói alapján, bekötött szemmel nyílik lehetőség megismerkedni a kiállított tárgyakkal.
Madách Imre főműve, Az ember tragédiája ihlette a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) diákjainak különleges illusztrációit, amelyeket most egy szép, szabadtéri kiállításba rendezve a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján tekinthetnek meg az arra sétálók. A kihelyezett alkotások különösen az esti kivilágításban érvényesülnek igazán, így az őszi, korai sötétedés se vegye el a kedvét senkinek a tárlat megtekintésétől, sőt!
„Mi mindig ketten vagyunk: én és a munkám” – mondta Jókai hőse, Berend Iván a Fekete gyémántokban. Azonban természetesen nemcsak a főhősnek adott szavak ezek, Jókai saját élete is benne van e sorokban. Óvatos becslések szerint szépprózai munkái háromszáz kötetre tehetők, csaknem 40 millió betűt vetett papírra élete során, és ez még csak az írói munkássága! Jókai születésének 200. évfordulóján most az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum hívja az érdeklődőket egy olyan irodalmi és kultúrtörténeti utazásra, ahol az írón túl a mindenre kíváncsi, eredetileg festőnek készülő természettudós, amatőr csillagász, etnográfus, lelkes kertész, a bányászat és a mérnöki tudományok akkori legfrissebb eredményeiben jártas kutató Jókai Mórt is megismerhetik.
