A Magyar Nemzeti Múzeum Attila című, nagyszabású nemzetközi tárlata a hunok birodalmát hozta el Budapestre. A hatalmas anyagot feldolgozó kiállításon felbecsülhetetlen értékű kincsek és régészeti leletek, valamint évszázadok alatt született történetek és legendák várják a látogatókat, és persze mindezek főszereplője Attila, a hunok rettegett uralkodója, akinek személyét, korát és örökségét 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül ismerheti meg a magyar közönség.
Az idén 25. jubileumát ünneplő Hagyományok Háza két új tárlata igazi menedéket kínál a minket körülvevő, egyre kaotikusabb világban, amelyhez segítségül hívja a természet illatait, régmúlt korok kertjeinek virágait és gyógynövényeit, a népművészet csodálatos remekműveit és azt az ősi tudást, amit olyan jó lenne ismét magunkévá tenni. A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet és a Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete című tárlatok egyszerre kínálnak elmélyülést, inspirációt és új nézőpontokat, miközben bevezeti a látogatókat a „gyógyító múzeum” élménykörébe is.
A Szépművészeti Múzeum legújabb tárlata az öröklét birodalmába, és ezzel párhuzamosan az első kínai császár korába invitálja látogatóit. A kínai történelem több mint egy évezredét átfogó kiállításon fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek, és igen, igazak a hírek: a hatalmas régészeti anyagot bemutató tárlaton a kínai terrakotta hadsereg tíz katonájával is farkasszemet nézhetnek.
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum különleges kiállítással várja látogatóit idén télen, hiszen a világhírű művészházaspár, Bohus Zoltán és Lugossy Mária náluk elhelyezett hagyatékának 33 alkotásával töltötte meg második emeleti kiállítóterét. A kortárs magyar üvegművészet két kiemelkedő alakjának tárlatán az ember, a fény és az üveg párbeszédének szinte már szakrális világába csöppenünk.
Fényes Adolf után egy hónappal egy újabb magyar festőzseni előtt tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria: ezúttal a száznegyven éve született Tihanyi Lajos életművéből rendezett egy kivételes kiállítást. A mintegy száz festményt, több mint ötven grafikát, valamint archív fotókat és hagyatéki tárgyakat felvonultató tárlat egyszerre szól a művészről és az emberről, illetve egy olyan finom lélekről, aki saját csendjéből igyekezett egy szép, zaj nélküli világot festeni.
Már csak december 7-ig látható a VIII. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé legkiemelkedőbb magyar műveit bemutató tárlat a Pesti Vigadó VI. emeleti kiállítótereiben. A 2024-es kiírásra összesen 29 ország 505 művésze nevezett, közülük a zsűri 214 alkotó 262 művét válogatta be. A Pesti Vigadóban most ebből a minden szempontból jelentős anyagból 130 hazai mestermű várja az érdeklődőket, amelyeket advent második vasárnapjáig csoportos, a művészek által vezetett tárlatvezetéseken is megcsodálhatnak a látogatók.
Fényes Adolf nem sokkal a budapesti gettóból való szabadulása után, 1945. március 15-én, 77 évesen hunyt el Nagymező utcai műteremlakásában. Sajnos fájdalmasan keveset tudunk róla, holott képei az 1910-es években a legkeresettebbek között voltak számontartva, életében elismert és emberileg is sokak által kedvelt kiállítóművész volt, de ennek ellenére utoljára 1960-ban rendeztek gyűjteményes tárlatot műveiből. Most a Magyar Nemzeti Galéria igyekszik törleszteni ezt a nagy művészettörténeti adósságot.
A Light Art Museum kapcsán egy dologban már a belépés előtt biztosak lehetünk, minden érzékszervünkre ható, szinte nem is evilági élményben lesz részünk. Így van ez legújabb tárlatuk, a More Than Human kapcsán is, ahol magyar és nemzetközi művészek látványos installációi, vetítései és immerzív alkotásai azt az izgalmas kérdést járják körül, hogy milyen lenne a világ, ha nem az ember állna annak középpontjában. A tárlaton művészet és tudomány ad találkozót egymásnak, az itt látható közel 40 műalkotás nemcsak elgondolkodtat, hanem jelenlegi világszemléletünket felülírva inspiráló, alternatív elképzeléseket is bemutat.
William Blake-kel ezidáig leginkább irodalomórákon vagy olvasmányélményeiben találkozhatott a hazai közönség, kiállítást ugyanis még soha nem rendeztek a műveiből Magyarországon. A Szépművészeti Múzeumban január 11-éig megtekinthető Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című tárlat izgalmas utazásra invitál a költő-rézmetsző művész sajátos képzeletvilágában, egy a látomások és víziók által formált romantikus univerzumban, a borzalom katyvaszában vagy épp a teremtés újraírt történetében.
„Mi mindig ketten vagyunk: én és a munkám” – mondta Jókai hőse, Berend Iván a Fekete gyémántokban. Azonban természetesen nemcsak a főhősnek adott szavak ezek, Jókai saját élete is benne van e sorokban. Óvatos becslések szerint szépprózai munkái háromszáz kötetre tehetők, csaknem 40 millió betűt vetett papírra élete során, és ez még csak az írói munkássága! Jókai születésének 200. évfordulóján most az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum hívja az érdeklődőket egy olyan irodalmi és kultúrtörténeti utazásra, ahol az írón túl a mindenre kíváncsi, eredetileg festőnek készülő természettudós, amatőr csillagász, etnográfus, lelkes kertész, a bányászat és a mérnöki tudományok akkori legfrissebb eredményeiben jártas kutató Jókai Mórt is megismerhetik.
