Nézőpont

Az ősz egyik nagyon várt eseménye az a 2009 óta a világot járó és most Budapesten látható Frida Kahlo-kiállítás, amelyen ezúttal a mára igazi ikonná vált mexikói művésznő 2003-ban fellelt fotógyűjteményébe pillanthatunk bele. A tárlat új szemszögből láttatja a latin-amerikai művészet egyik legemblematikusabb alakjának viharos sorsát, de e fotóarchívum felfedezésével vált nyilvánvalóvá az is, hogy Frida számos karizmatikus műve ered fotográfiai kompozícióból. A kiállítást az elmúlt tizenöt évben eddig húsz városban közel egymillióan keresték fel, Budapesten a Mai Manó Házban várja az érdeklődőket.

Valószínűleg sokan nem tudják, hogy a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó alatt egy pinceszint is található, amely egykor borlerakatként szolgált a Budán áthaladó kereskedők számára. A pár éve régészek által feltárt és rekonstruált helyszínen ma már bort természetesen nem találunk, helyette időszaki kiállítások otthona. Az itt található Lajos teremben rendezte be az intézmény új, Gyöngyélet című tárlatát is, ahol az eredeti középkori kőfalak csodálatos hátteret biztosítanak a csillogó kalárisok, fülbevalók, karkötők és egyéb ékszerek számára.

A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy negyvenezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók. Ezt az űrt tölti most be a BTM Vármúzeumban megtekinthető, A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be.

A Q Contemporary kiállítóterében a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből nyílt válogatás, mely az egy hónapos nyitvatartása alatt ingyenesen látogatható.

Mit jelentett régen, és mit jelent ma a kelet-európai életérzés? S vajon mit jelent ez a divat világában? Nekünk, akik itt születtünk, nem kell magyarázni, ha ránézünk egy tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt, itthon készült divatfotóra, hogy mi is látható az adott képen. De mit gondol ugyanarról a képről egy nyugat-európai ember vagy egy Vogue-főszerkesztő? A Capa Központban Kelet-európai szépség címmel látható kiállítás kiváló magyar és neves régióbeli fotográfusok divatfotói és művészeti projektjei segítségével mutatja be, hogy ma miben is áll a kelet-európai esztétika.

A Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum – nevéhez híven – kiállításaival mindig Ázsia egy különleges szegletébe repíti látogatóit, most épp egy ősi királyságba, Gandhárába. A királyság a történelmi India északnyugati részén, a mai Pakisztán és Afganisztán északi határvidékén terült el, és már a védikus kor óta létezett. Az ókorban, a Selyemút egyik pezsgő vidékeként, fontos kereskedelmi és kulturális találkozási pont volt India, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet között. Területén görögök, szkíták, pártusok és kusánok is uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. Történelmében fontos szerepe volt Nagy Sándornak, akinek i.e. 327–325-ös indiai hadjárata révén Gandhára közvetlen kapcsolatba került a hellenisztikus görög kultúrával, és az i. e. 3. században élt Nagy Asókának, aki az indiai Maurja-dinasztia császáraként rendkívüli hatással volt a buddhizmus elterjedésére a térségben.

Vajon mit gyűjtöttek nagy íróink, s vajon mi maradt meg belőlük az utókorra? A Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) köszönhetően szerencsére rengeteg minden. Ezekbe a kincsekbe enged most betekintést a májusban nyílt, A tárgyak társasága című kiállítás, amely a múzeum alapításának 70. évfordulóját ünneplő kiállítássorozat második állomásaként egészen decemberig várja az érdeklődőket.

Mindenki Banksyként ismeri a világ legnépszerűbb street art művészét, mégis csak kevesen tudják, hogy kit is rejt ez a név valójában. Banksy már több mint két évtizede ragaszkodik az anonimitásához, ez pedig rendkívüli módon felcsigázza a közönség érdeklődését. Amit biztosan tudni vélnek róla az az, hogy egy bristoli gyökerekkel rendelkező, 45 és 50 év közötti angol férfit tisztelhetünk a művész személyében, bár vannak olyanok is, akik szerint egy csoport rejlik a név mögött. A Király utcai Komplex nagyszabású tárlatán sem derül ki a személyazonossága, de a kiállított több mint száz alkotás mindenképp segít közelebb kerülni hozzá.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást felvonultató tárlattal emlékezik Anna Margitra. A művész első életmű-kiállítása minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélt alkotóról.

A Magyar Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer műtárgyat számláló gyűjteményének legfontosabb alkotásaival várja az érdeklődőket a városligeti NEO Kortárs Művészeti Tér. A Mélység/élesség című tárlaton a legismertebb 20. századi magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi és kortárs fotóművészek, valamint világhírű külföldi alkotók (például Richard Avedon vagy Edward Steichen) munkáival is találkozhat a közönség.