Kitekintő

A British Museum nyári kiállításának főszereplője nem más, mint a Japán egyik legtermékenyebb és máig legnépszerűbb művésze: Utagawa Hiroshige (1797–1858).

A művészek régóta keresik utazásaik során a legkülönfélébb inspirációkat, sőt nagyon sokszor kifejezetten az ihletszerzés miatt indulnak útnak. A déli nap alatt megbúvó ősi építmények és tájak, a havas hegyek, a zöldellő völgyek, más városok forgataga vagy a vidéki élet hívogató csendje megannyi kép témájául szolgált már az évszázadok során.

2025 tavaszán a bécsi Kunsthistorisches Museum egy rendkívüli kiállítást mutat be, amelyen az idősebb Pieter Bruegel, Giuseppe Arcimboldo, Jacopo és Leandro Bassano, valamint a 16. század más kiemelkedő művészeinek remekművei láthatók.

Bár Norvégián kívül kevésbé ismerik, hazájában Harriet Backer (1845-1932) a 19. század végének leghíresebb női festője volt. Kortársai csodálták gazdag, ragyogó színhasználatáért, művészi pályája során pedig egy olyan kiemelkedően személyes stílust teremtett, amelyhez a realista festészetből, valamint az impresszionizmus újításaiból is sokat merített.

1534-ben Michelangelo végleg elhagyta Firenzét, és a pápa legnagyobb örömére Rómába költözött. 59 éves volt ekkor, ami kortársai szemében meglehetősen idősnek számított, ő azonban rácáfolt mindenkire: számára ez a lépés egy új, energiákkal teli, termékeny fejezet kezdetét jelentette. A londoni kiállítás a mester utolsó 30 évének figyelemreméltó állomásait mutatja be, kezdve persze az Utolsó ítélettel, amelyet III. Pál pápa már rögtön megérkezésekor megrendelt tőle.

A Római Birodalom fénykorában majdnem hatmillió négyzetkilométer volt, és létezését elsősorban katonai erejének köszönhette. A római hadsereg tudatosan vált az évszázadok során a Nyugat első, modern, professzionális haderejévé.

A Bécsi Szépművészeti Múzeumtól már megszokhattuk, hogy minden évben egy különleges csemegével zárja a kiállítási szezont, amely kapcsán rendszerint az elmúlt évszázadok művészetéből hoz el valamilyen izgalmas témát. Ez szerencsére idén sem lesz másképp: ezúttal Raffaello és kortársai által tervezett, a múzeum saját gyűjteményében lévő monumentális reneszánsz falikárpitokból álló kiállítására várja az érdeklődőket, amely a tárlat beharangozója szerint arany- és selyemcseppekkel fogja megszínesíti az előttünk álló hideg őszi és téli napokat.

Marina Abramović az elmúlt ötven évben teste és szelleme határainak feszegetésével ejtette rabul a közönséget világszerte. A novemberben 77. születésnapját ünneplő, szerb művésznő magát „a performansz nagymamájaként” emlegeti, aki 2007-ben még intézetet is alapított e művészeti ág oktatására és megőrzésére.

Léon Monet nem lett világhírű festő, mint öccse, Claude, ám abban, hogy testvérét ma mindenki ismeri, ő is kulcsfontosságú szerepet játszott. Nevéről, érdemeiről sajnos majdnem megfeledkezett a művészettörténet, így a párizsi Musée du Luxembourg kétségtelenül fontos missziót vállalt azzal, hogy őt helyezte új kiállítása középpontjába.

Az Albertina idén tavasszal két fontos évfordulót is kiállítással ünnepel. Az egyiket Pablo Picasso halálának 50. évfordulója, míg a másikat Alex Katz 95. születésnapja alkalmából rendezik.