A kiállításon harminc végzős hallgató munkái láthatóak, amelyek egyszerre tükrözik a hagyományos kézműves technikák magas szintű ismeretét és a kortárs alkotói szemléletet. „A tárlat koncepcióját három meghatározó vezérfonal – a Ritmus és rend, a Szálak és rétegek, valamint az Útravaló – határozza meg. A bemutató két térben bontakozik ki: az első teremben mindhárom tematika megjelenik, míg a második az Útravaló gondolatára épül. Itt a látogatók a hallgatók személyes történetein és vallomásain keresztül ismerhetik meg, milyen motivációk vezették őket a kézműves képzés választásához, és milyen értékeket, tapasztalatokat visznek magukkal az itt eltöltött két évből. A kiállítás ezzel bepillantást enged abba az elkötelezettségbe és alkotói útra, amelyet a résztvevők vállaltak a tudás és a mesterség elsajátításáért.” - ismertette a kiállítás koncepcióját Szabó Erzsébet, a tárlat kurátora, a Hagyományok Háza Népi Kézművesség és Népi Iparművészeti Szakcsoportjának szakmai munkatársa. A kiállítás a fenntarthatóságra is épít. A bemutató rámutat arra, hogy a népi kultúra természetes anyaghasználata és hulladékmentes szemlélete nem csupán történeti érték, hanem napjaink környezeti kihívásaira is érvényes válaszokat kínál. A természetes alapanyagok tisztelete, a kézi megmunkálás és a tartós használatra tervezett tárgyak létrehozása olyan tudást hordoznak, amely a jelen és a jövő számára egyaránt releváns. „A négy kurzus, összesen kétéves képzési ideje alatt többféle tárgyat vehettek fel a hallgatók. Izgalmas kihívást jelentett, és rengeteg válogatás előzte meg azt, milyen formában lehetséges 30 különböző személyiség izgalmas színvilágú alkotásait egy harmonikus térbe installálni. Szerencsénk volt idén, mert többen fantasztikus színharmóniákkal dolgoztak, néhányan eleve kollekciókban, vagy egy konkrét enteriőrben gondolkoztak az alkotók közül” - hangsúlyozta Szabó Erzsébet. A kiállítás a 2026. június 11-én 17 órai megnyitót követően megtekinthető a ház nyitvatartási idejében. A kurátori munkában Benedek Krisztina, a szakcsoport szakmai vezetője működött közre társkurátorként, míg a tárlat vizuális arculatát és térbeli megjelenését Barta Eszter látványtervező álmodta meg.
A Hagyományok Háza képzései a népzene, a néptánc, a mesemondás és a népi kézművesség területén hosszú évek óta meghatározó szerepet töltenek be a magyar szellemi kulturális örökség átadásában. Az intézmény programjai egyszerre kínálnak szakmai fejlődést, közösségi élményt és személyes kapcsolódást a hagyományos kultúrához. A 2026 őszén induló programok már elérhetők a Hagyományok Háza hivatalos felületein. A kurzusokra a meghirdetett létszámkeret betöltéséig, de legkésőbb az egyes képzésekhez tartozó nyári határidőkig lehet jelentkezni.
„Budára költöztem" – Márai Sándor-emlékkiállítás
Tavasszal a budai Várnegyedben működő Virág Benedek Házban nyílt meg hazánk első állandó Márai-kiállítása. A hiánypótló tárlat az azóta lezárult 2025–2026-os Márai Sándor-emlékév egyik nagyon fontos mérföldköve, amely célja, hogy a látogatók számára elérhetővé tegye az egyik legnagyobb írónk szellemi örökségét, és közelebb hozza életművének meghatározó korszakait.
Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983
1957-ben épphogy elindult a hivatalos és rendszeres műsorszolgálatás Magyarországon, amikor októberben már olyan híreket sugározhatott a Magyar Televízió, mint az első műhold, a Sputnyik-1 felbocsátása, vagy egy hónappal később a Föld körüli pályára állított Lajka kutya. Ezután csupán néhány évet kellett várni Gagarinra, majd 1980. május 26-án eljött a várva várt pillanat, a Szojuz-36 fedélzetén végre magyar űrhajós, az akkor 30 éves Farkas Bertalan is elindult a világűr meghódítására. A küldetés révén Magyarország hetedik nemzetként jutott ki az űrbe.
