Az Országgyűlés 2020 decemberében határozatban döntött arról, hogy a 2022–2023-as évet Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja a költő születésének (1823. január 1.) kétszázadik évfordulója alkalmából. Az ünnepségsorozathoz természetesen számos fővárosi, vidéki, sőt határon túli múzeum is csatlakozott, változatos és színes programokat kínálva a felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Mi most a múzeumok még idén indult kínálatából szeretnénk bemutatni néhányat.
Evangélikus Országos Múzeum, Budapest
A Deák téren található Evangélikus Országos Múzeumban november 30-án nyílt meg, és egészen jövő májusig látogatható a Mi Sándorunk – Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben című kiállítás.
Petőfi kapcsolata az evangélikus egyházzal leginkább családján és iskoláin keresztül ragadható meg. Ennek nyomán a múzeum gyűjteménye számos, alig ismert „Petőfi-relikviát” őriz. Közülük is kiemelkedik első fennmaradt verskézirata, A hűtelenhez, amelyet a selmeci líceum irodalmi önképzőkörének „érdemkönyvébe” jegyzett le. A kiállítás az ifjú Petőfit állítja középpontba – azt a gyermeket és fiatalembert, aki néhol viszontagságos tanulmányokon, magánéleti megrázkódtatásokon keresztül jutott el odáig, hogy születése után kétszáz évvel is egyik legmeghatározóbb költője legyen irodalmunknak. A kiállítás hitelességét erősíti, hogy a múzeum éppen abban az épületben található, amely Petőfi idején a pesti evangélikus gimnáziumnak adott otthont. A tárlaton nagy szerepe van az interaktivitásnak: a digitális eszközök mellett taktilis játékok is segítik az élménypedagógián alapuló ismeretterjesztést. A kiállításon – amelyen tárgyak és digitális alkalmazások mesélnek el történeteket – a látogatók megtehetik azt az utat, amelyet a diák Petőfi megtett, de – a szabadulószobában – akár le is lécelhetnek a líceumból.
Evangélikus Országos Múzeum (Budapest, Deák tér 4.)
2023. május 31-ig
https://eom.lutheran.hu/
Petőfi Irodalmi Múzeum, Petőfi-busz
Szeptember 1-jén indult útjára a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása, amely a Petőfi-emlékév egyik fontos programja. A busz a tervek szerint 2023 augusztusáig járja az országot és a Kárpát-medencét, több mint 200 helyszínt látogatva meg.
A tárlat a haladás, sebesség, út, utazás fogalmaiból indul ki, és az aktuális kutatásokra alapozva, egyedi megközelítésből mutatja be Petőfi személyiségét, irodalmi pályájának ismert költeményeit. A kiállítás címét adó mottó („Átröpűlök hosszában hazámon”) a Dalaim című vers részlete, amely nemcsak Petőfi utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is. A kiállítás képzeletbeli utazásra hív: 1845-ben felszállunk a gyorsszekérre Petőfi mellé, hogy a költő a „változó szerencse szekerén” felidézze számunkra múltjának meghatározó állomásait, és velünk együtt fürkéssze jövőjét.
A kiállításról weboldalunk egyik korábbi cikkében olvashatnak bővebben: https://artkalauz.hu/atropulok-hosszaban-hazamon/
„Átröpűlök hosszában hazámon” – Vándorkiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából
www.pim.hu
Déri Múzeum, Debrecen
A Déri Múzeum egy különleges, múzeumpedagógiai tárlattal emlékezik a költőre. Színről színre Petőfi című kiállításuk korabeli visszaemlékezések, színikritikák és tudósítások révén idézi meg Petőfi Debrecenben töltött időszakát, és mesél el a költő életéből három történetet egy-egy helyszín és központi műtárgy beemelésével. A látogatók a tárlaton maguk eredhetnek nyomába az egyes történeteknek, és deríthetik ki, mely helyszínekhez kapcsolódnak. Mi több, fel is kereshetik e helyszíneket, és összevethetik azokat Petőfi Debrecenével. A kiállítás központi motívuma az a színház, amelyben a költő is fellépett, s melyet a tárlat nemcsak megidéz, de be is népesíti azt. Hiszen ebben az egyedülálló kiállításban – a falakat kivéve – mindenhez hozzá szabad nyúlni!
Déri Múzeum, Debrecen
https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=77
Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota
A Petőfi-emlékév részeként nyílt meg a Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállítás is Kecskeméten, a Cifrapalota földszinti termeiben.
Napjainkban a Petőfi Sándor arcképét megjelenítő művekkel szemben aránytalanul kevés a művészetének tartalmi oldalával, gondolataival, illetve költői képeivel foglalkozó alkotás, így a Kecskeméti Katona József Múzeum felhívásának eredményeként megvalósuló kiállítás kifejezetten tartalmi alapú. A múzeum fókusza ugyanis ezúttal nem a nemzeti költő sokadik portréjára koncentrálódott, hanem Petőfi költészetének tartalmi elemeire, mint a szerelem, boldogság keresése, hősi halál, nemzet, személyes szabadság, a költő feladatai, a családi idill utáni vágy, népmesei hagyományok, szülőföld vagy az emberiség gondjai. A felhívás hangsúlyos eleme volt, hogy az alkotók az imént felsorolt tartalmi elemekben, érzelmekben mélyedjenek el, s ezeknek hatásai jelenjenek meg, tükröződjenek az egyes képző- és iparművészeti alkotásokban, teret adva a szubjektív értelmezéseknek. A kiállítás 2023 márciusáig összesen 113 alkotó 123 művét teszi közszemlére a kecskeméti Cifrapalota közönségének.
Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota
https://kkjm.hu/esemenyek/petofi-kolteszete-a-kortars-kepzo-es-iparmuveszetben/
2023. március 8-ig
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös
2021-ben a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumot történelmi emlékhellyé nyilvánították, amelynek sztéléavatási ünnepsége 2022. október 15-én zajlott. A bicentenáriumi évben természetesen ez a különleges emlékhely is a város híres szülöttének életműve és költészete előtt tiszteleg: két új, Petőfi életét és művészetét feldolgozó állandó kiállítás is várja az érdeklődőket.
A Költőnek szült anyám című kiállítás helytörténeti kutatásokra alapozva a helyi jellegzetességekre fókuszál, és bemutatja a Petrovics család kiskőrösi tartózkodását, korabeli kapcsolatrendszerét, a gyermek Petőfi keresztelését, annak dokumentumait, tárgyi világát és a keresztszülőket. A tárlat tematikája reflektál az évek óta folyamatosan megjelenő látogatói kérdésekre, észrevételekre is.
Az emlékmúzeum földszinti tereiben megtekinthető 7 év című állandó kiállítás pedig Petőfi 1842-1849 közé eső rövid, 7 éves alkotói időszakát mutatja be művein, valamint a kapcsolódó személyiségek és történelmi eseményeken keresztül. A tárlat a modern technika eszközeivel, animációk, vetítések és hanganyagok segítségével ad áttekintést Petőfi költői pályájának ívéről.
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Kiskőrös, Petőfi Sándor tér 5.
https://petofimuzeum.hu/
Dobó István Vármúzeum – Ziffer Sándor Galéria, Eger
A Petőfi 200-emlékév tiszteletére a Dobó István Vármúzeum is nagy volumenű kiállítást rendezett Érzelmek hullámhosszán – Petőfi Sándor költői világa és a romantika festészete Magyarországon (1820–1870) címmel.
Petőfi Sándor Egerben ugyan csak pár napot töltött, de barátokra, támogatókra és tisztelőkre talált itt, amely tiszteletet a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében néhány festmény őrzött meg Kovács Mihály (1818–1892) festőművész hagyatékában. A kiállítás mottója Petőfi 1844 februárjában Egerben írt versének részlete: „S hogyha földobnám az égre / Szívemet, / Melegítné a világot / Nap helyett.”
Petőfi korának – a reformkornak – és az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő évtizedeknek legfontosabb művészeti irányzata és nemzeti felemelkedésünk egyik bázisa a romantika volt. Ezt az időszakot az Európához történő felzárkózás és egyúttal a nemzeti identitás keresése jellemezte. A romantika a szubjektív érzelmek változatos kifejezése révén legerőteljesebben és leghatásosabban a festészetben érvényesült, mely műfaj rendkívüli teljesítményt mutatott fel. Művészeink nemcsak az önkifejezésre törekedtek, hanem fontos szerepet tulajdonítottak a közvélemény formálásának, a nemzet emelkedésének is. A kiállításra kerülő művek alkotói között olyan nevek szerepelnek, mint Kisfaludy Károly, id. Markó Károly, Borsos József, Sterió Károly, Györgyi Giergl Alajos, Lotz Károly, Weber Henrik és természetesen Kovács Mihály és Orlai Petrich Soma, valamint történelmi festőink java: Kiss Bálint, Than Mór, Székely Bertalan, Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula, a tájfestészetben pedig Ligeti Antal, Molnár József, Brodszky Sándor, Markó Ferenc, Markó András és Munkácsy Mihály. A festményeket a romantikus szobrászat – Izsó Miklós és Czélkuti Züllich Rudolf – és grafika jeles alkotásai egészítik ki, hangsúlyosan Székely Bertalan Petőfi- és Zichy Mihály Madách-illusztrációi.
A fél éven át nyitva tartó kiállításhoz kulturális programok, előadóestek, ismeretterjesztő előadások és múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak, felmutatva, hogy a romantika valamennyi művészeti ágban az érzelmek kifejezésének művészete volt.
Dobó István Vármúzeum – Ziffer Sándor Galéria, Eger
https://egrivar.hu/
2023 tavaszáig