A művészet templomai című dokumentumfilm-sorozat időről időre jelentkező epizódjaitól már megszokhattuk, hogy mindig elvarázsolják a szemet és a lelket is. Legújabb filmjüknél sincs ez másképp, sőt már a címe (Mámorító Velence) is sejteti, hogy most is lélekemelő 96 percre számíthatnak nézői. A hazai mozikba december 8-án kerülő új rész Velence művészeti élete és múzeumai, lagúnái és sikátorai bemutatásán keresztül foglalja össze az Adria-parti városállam 1600 éves történetét: nyitottságát a nagyvilágra és töretlen hitét saját jövőjében.
Velencében minden utcasarok, minden csatorna álomvilágra nyílik. A város évszázadokon keresztül inspirálta az újabb és újabb művészgenerációkat, páratlanul gazdag kulturális öröksége megkérdőjelezhetetlen. A művészet templomai sorozat új része egy különleges városnézésre hívja nézőit, amiben azoknak is érdemes részt venniük, akik azt hiszik, már ismerik a várost. A filmes utazás során olyan mesterek halhatatlan munkáit tekinthetik meg, mint Tiepolo, Canaletto és Rosalba Carriera; de szót ejt azokról is, akik a város szerelmesei voltak: Canovától Goethéig, Byrontól Walter Scotton át azokig a színészóriásokig, akiket évről évre vonz a varázslatos Velencei Filmfesztivál.
A film nem feledkezik meg arról sem, hogy Thomas Mann itt írta a Halál Velencében című kisregényét, Mussolini itt találkozott Hitlerrel. Reza Paleevi perzsa sah, Anna Magnani és Rossellini, valamint Jean Cocteau szintén jártak itt, ahogy az egykori windsori herceg és hercegné, Edward és Wallis Simpson is. 1931-ben pedig tömegek éljenezték – még visszafogottan! – Charlie Chaplint a Nagyvárosi fények sikere után.
Történelmi tény az is, hogy Szent Márk – az egyiptomi Alexandria első püspöke – tetemét 828-ban két velencei kereskedő csempészte ki Egyiptomból. Attól fogva, hogy a szent maradványai partot értek, a városállam védőszentjének tekintették, és bazilikát emeltek tiszteletére.
1600 évvel megalapítása után a város szemernyit sem veszített különlegességéből: városias légköréből, kőépületei sármjából, a levegő és a víz találkozásának költőiségéből, már-már külön mitológiává nemesült történelméből.
A külső jegyek azonban eltörpülnek a város önértelmezése mellett, ettől Velence Velence! Genetikájában a dekadencia bája és a világszínvonalú újítások örök izgalma elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
A már első látásra kozmopolitának tűnő városállam kezdettől fogva élénk kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat ápolt a Kelettel, és dacolva a természet erőivel, illetve a klímaváltozás okozta jogos aggodalmakkal, mindig is határozott jövőképpel rendelkezett, amelyet e film is igyekszik több nézőpontból bemutatni.
A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, de emellett országszerte számos art moziban (Szolnokon, Miskolcon, Pécsen, Jászberényben, Szegeden, Sátoraljaújhelyen és Szentendrén) is bemutatják. A vetítések időpontjairól és pontos helyszíneiről a Pannonia Entertainment honlapján (https://www.pannonia-entertainment.hu/dokumentumfilmek/muveszeti-filmek/a-muveszet-templomai-mamorito-velence/) kaphatnak bővebb információt.
A film előzetesét itt tekinthetik meg: https://www.youtube.com/watch?v=tcNOsLajqJk