A Magyar Nemzeti Múzeum még az ünnepek előtt nyílt időszaki kiállítása 170 év 32 világkiállítására invitálja a látogatókat, olyan ikonikus műtárgyakat, felemelő és érdekes történeteket bemutatva, amelyeken keresztül egy nem mindennapi magyar sikertörténet rajzolódik ki a figyelmes szemlélő előtt. Rómer Flóris 1867-es naplója, Munkácsy Mihály 1878-as nagydíja és még sok, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs egy helyen!
Az első világkiállítást, vagy más néven Expót, 1951-ben rendezték Londonban, helyszíne a Hyde Park Kristálypalotája volt. A „Minden nemzet iparának alkotásaiból rendezett nagy kiállítás” (Great Exhibition of the Works of Industry of All Nations) ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, és a gyártott termékek első nemzetközi seregszemléje volt. Az öt és fél hónapig nyitva tartó expót, amelyen akkor 28 ország mutatkozott be, hatmilliónál több látogató tekintett meg szerte a világból. Londonban rögtön magyar siker is született: a hazánk által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletbe ugyanis maga a királynő is beleszeretett, és azonnal rendelt belőle egyik palotája számára – a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum.
Az angliai világkiállítás sikerén felbuzdulva később egyre több ország vállalkozott a nagyszabású nemzetközi seregszemle megtartására, az elmúlt 170 évben számtalan város volt rendező Chicagótól Párizson és Rómán át Okinaváig (sőt, 1996-ban majdnem Budapest is rendezett világkiállítást).
Magyarország mindig fontosnak tartotta megmutatni magát ezeken az expókon, ahogy az a tárlat megnyitóján is elhangzott: „A világkiállítások saját nemzeti önbizalmunk erősödését segítették elő”.
Kétségtelen, hogy ezek az események a magyar állam nemzeti identitásépítésének egyik, ha nem a legfontosabb nemzetközi színtereivé váltak az évtizedek során, bemutatva, hogy egy ilyen kis ország is mennyi csodára képes. A magyar sikerek egyik szép bizonyítéka az 1900-ban Párizsban rendezett világkiállítás, ahol hazánk 161 nagydíjat, 264 arany-, 390 ezüst-, 366 bronzérmet, valamint 250 dicsérő oklevelet szerezve az összes résztvevő nemzet között az ötödik helyen végzett.
A Magyar Nemzeti Múzeum most mintegy ötven magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyaival várja az érdeklődőket. A látnivalókban gazdag tárlat hazánk világkiállítási szereplésének, sikereinek komplex bemutatása mellett egyúttal foglalkozik a kiállítások létrejöttével, jelentőségével, az emberiségre gyakorolt hatásával is. Mindezt tematikus bontásban, az egyes témákat pedig kronologikus sorrendben tárja a látogatók elé.
A kiállításon a magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is. A legfontosabb tárgyak között szerepel a már említett Viktória-mintás Herendi-készlet, Zsolnay-remekművek, a Térey-ezüstserleg, egy legyező a bécsi világkiállításról, Rómer Flóris 1867-es naplója, egy hódmezővásárhelyi majolika tál, Vikár Béla fonográfhengerei, a magyar királyi ménesbirtokok nagy aranyérme 1878-ból, Munkácsy nagydíja 1878-ból, illetve Andrássy György aranyérme 1867-ből.
Képzőművészeti műkincsekből sincs hiány: olyan festők művei várják az érdeklődőket, mint Markó Károly, Than Mór, Lotz Károly, Székely Bertalan, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Szinyei Merse Pál vagy Csók István, míg a szobrászok közül többek közt Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Medgyessy Ferenc és Telcs Ede munkáival találkozhatnak.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2023. augusztus 20-ig