A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját, mely alkalomból a múzeum gyűjteményének legjavát kínálja látogatóinak. Az egy évig nyitva tartó tárlaton mintegy ötszáz műtárggyal várják az érdeklődőket, köztük ritkán látott kínai, japán, koreai, indiai, tibeti-mongol, délkelet-ázsiai, valamint közel-keleti kincsekkel.
A Hopp Ferenc Múzeum története magával Hopp Ferenccel (1833-1919) kezdődött, aki az első világháború után a magyar államra hagyta több mint 4000 darabból álló kelet-ázsiai művészeti gyűjteményét, melynek elhelyezésére még életében szintén az államnak adományozta Andrássy úti villáját is, mindössze azt kötötte ki, hogy gyűjteménye az állam tulajdonában lévő más kelet-ázsiai kincsekkel egyesítve külön múzeumot alkosson, és ez a múzeum az ő nevét viselje. Így született meg tehát a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum 1919-ben, melynek gyűjteménye, más múzeumoknak, magánszemélyeknek és lelkes gyűjtőknek hála, az elkövetkező évtizedekben tovább bővült, olyannyira, hogy mára mintegy 30.000 műkinccsel büszkélkedhet.
Ebből a hatalmas műtárgyanyagból ötszázzal ismerkedhetnek meg a múzeum mostani látogatói. A centenáriumi tárlat egyik különlegessége, hogy anyaga az elkövetkező egy évben körülbelül háromhavonta módosulni fog, a kiállított darabok állapotának megóvása érdekében ugyanis a kurátorok az egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál negyedéves cseréket iktatattak be. Érkezzenek azonban az év bármely szakában a kiállításra, egészen biztosan csodálatos alkotásokat fognak látni.
A tárlat az elmúlt száz év történetét a múzeum nagy korszakain keresztül mutatja be, kezdve az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig. Az út során számtalan lelkes gyűjtővel is megismerkedhetnek, olyanokkal, mint például Delmár Emil (1876-1959), aki ugyan eredetileg operaénekes szeretett volna lenni (majd jogász lett), s egy szerencsétlen lovasbaleset miatt ült fel először egy gőzhajóra a „mesés Kelet” felé. Az utat aztán több követte, s gyűjtésének köszönhet ma a Hopp Múzeum számos, a kiállításon is látható ritka műkincset, köztük például több nagy méretű thai festményt. Hasonlóan sokat köszönhet a múzeum Ágai Bélának (1870-1944) és feleségének, akik bár sosem jártak Ázsiában, lelkes gyűjtők voltak, s ma gyűjteményük darabjai (melyek Ágai Béláné halála után kerültek a múzeum tulajdonába) a legimpozánsabb műtárgyak közé tartoznak.
A múzeum, és így e kiállítás anyaga, azonban nemcsak gyűjtők révén gazdagodott, van köztük több olyan is (például értékes teás- és kávéskészletek), amelyek a kínai állam adományai voltak, de nagyon érdekes azokat a tárgyakat is látni, melyek egy igen szokatlan helyről, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművekből kerültek elő. Történt ugyanis az ’50-es években, hogy a komoly nyersanyaghiányt az akkori kormány úgy próbálta orvosolni, hogy jelentős mennyiségű fémhulladékot importált a Közel-Keletről, többek között Egyiptomból. A szállítmány főleg selejtes használati tárgyakat tartalmazott, de meglepetésre szép számmal akadtak köztük művészeti értékű tárgyak is. A szállítmány a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművekbe érkezett, amelyet ezután a Hopp Múzeum akkori munkatársai hetente látogattak, hogy kiválogassák az értékes darabokat, és e különleges szerencsének köszönhetően közel kétszáz új műtárgy került be a gyűjteménybe.
A tárlat gazdagsága valóban lenyűgöző, hisz a Buddha-fejektől a Kr.e. 300-ból származó amuletteken át a 18-19. századi, Iránból származó páncélsisakig vagy az akár tízezer éves japán régészeti leletekig rengeteg meglepetésre számíthatnak. A sétát pedig ne felejtsék el a múzeum kertjében befejezni, ahol kinagyított fényképeken találkozhatnak többek közt Hopp Ferenccel és egykori vendégeivel, akik száz évvel ezelőtt épp ott pózoltak a kamerának, ahol most Önök is megtehetik ugyanezt.
Made in Asia – Százéves a Hopp Múzeum
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
2020. augusztus 31-ig