„A tárlaton látható művek tanúsága szerint a Bauhaus tevékenysége során felvetett művészeti, szakmai problémakörök ma is foglalkoztatják a művészeket” – mondja Petró Zsuzsanna művészettörténész, a Ludwig Múzeum Bauhaus 100. Program a mának. Kortárs nézőpontok című kiállításának egyik kurátora.

Európa szerte rengeteg helyen és módon ünneplik a Bauhaus századik évfordulóját. Hogyan próbálja a Ludwig Múzeum kiállítása megragadni a Bauhaus fogalmát ebből az alkalomból?

Igen, sokféle megemlékezés, történelmi feldolgozás, vagy akár a Bauhaust újragondoló kiállítás nyílt az idén. A Ludwig Múzeum nem a történelmi áttekintést tűzte ki célul, nem utolsó sorban azért, mert itthon alig találhatók a szó szoros értelmében Bauhaushoz kötődő művészettörténeti emlékek, vagy akár építészeti alkotások. A Bauhaus 100. Program a mának. Kortárs nézőpontok című kiállításra kortárs képzőművészek olyan alkotásait válogattuk be, amelyek valamilyen úton-módon kapcsolódnak a Bauhaus eszméihez, törekvéseihez, vagy választ keresnek a Bauhaus által felvetett művészeti és formaalkotási kihívásokra. A Bauhaus, ahogy a kiállítás címe is mutatja, a „ma” művészete, formatervezése, építészete számára igyekezett programot meghatározni. Mi ezt úgy értelmeztük, mint a mindenkori „mát”, az örök kortárst, a folytonos újat, ami mindig aktuális.

Milyen módon jelenik meg, hogyan él tovább a Bauhaus napjainkban?

Ugyan a Bauhaus iskola 1933-ban végleg bezárt, az ott tevékenykedő oktatók, valamint diákok ezt követően szétszóródtak a világban és így, vagy úgy továbbörökítették a Bauhaus elveit, művészeti-építészeti felvetéseit. A Ludwig Múzeumban látható művek tanúsága szerint a Bauhaus tevékenysége során felvetett művészeti, szakmai problémakörök ma is foglalkoztatják a kortárs művészeket. Nem meglepő, hiszen a Bauhaus olyan formaalkotási alapkérdésekkel foglalkozott, amelyek a design, az építészet és a képzőművészet területén is megjelennek.

A kiállításon több mint ötven alkotó munkáit láthatja a közönség. Hogyan rendszerezték ezt a kiterjedt anyagot?

A kiválogatott műveket témakörök szerint osztottuk fel. Olyan hívószavakat választottunk, amelyek valamilyen Bauhaus problémakörre utalnak. Így kialakítottunk egy „előtanulmány” szekciót, valamint a „fény”, „szín”, „forma” csoportokat, a „formán” belül kiemeltük Molnár Farkas „Vörös kockaház” tervét, ezen kívül van még egy „színház” termünk és egy „játékszobánk” is.

Tudna a kiállításból példákat említeni, hogy a munkákban milyen formában kerül kifejezésre a Bauhauas kötődés?

Néhány esetben, mint például Károlyi Zsigmond sorozatában közvetlen kapcsolat áll fenn a kiállított munkák és a Bauhaus egyik egykori tanára, Vaszilij Kandinszkij elméleti munkássága között. Károlyi Zsigmond a hetvenes években kezdett el foglalkozni Kandinszkij színelméletével, a színek pszichológiai hatásával, valamint az alapszínek és alapformák összefüggéseivel. Ennek a művészi kutatómunkának az eredménye az a műegyüttes, amelynek egy részét bemutatjuk a kiállításon. Losonczy István vagy Király Eszter szintén a színkutatás, színkeverés, színátmenetek alkalmazási területeit kutatja. Nemcsics Antal két személtető modellje is látható a tárlaton, a Színország kapuja, valamint a 42. Velencei Biennálén szerepelt Colorium című makett kisebb méretű változata. Nemcsics Antal a Műszaki Egyetem oktatójaként kidolgozta a színdinamika oktatás tananyagát, megalkotta a Colorid színrendszert, A Komplett Színharmónia Elméletet, továbbá foglalkozott színdinamika környezetelmélettel is. A „forma” szekcióból a teljesség igénye nélkül kiemelnék egy-két alkotást, amelyek mindegyike kissé áttételesebben, de talán annál izgalmasabb szálakon kötődik a Bauhaus formaalkotási alapelveihez. A Bauhausba jelentkező diákok már a kezdetek kezdetén, az előtanulmányok során a tanárok által felügyelt, de elsősorban egyéni feladatok, kísérletezés, valamint klasszikus műalkotások elemzése során sajátították el azokat az elméleti és gyakorlati készségeket, amelyekkel felvértezve később azon dolgoztak, hogy a mindennapi ember számára művészi igényű környezetet alakítsanak ki. A környezeti látvány elemzése nem puszta másolást jelentett, hanem igyekeztek általános érvényű tudást leszűrni a látottakból. Így egy klasszikus művészeti alkotást elemezve például a kompozíciót alkotó alapformákat leegyszerűsítve, racionalizálva jutottak el a végtelenül egyszerű geometrikus alapformákig, amelyekből aztán építkeztek saját munkájuk során. Jovanovics Tamás Boogie Woogie sorozatának két darabja és Kokesch Ádám munkái ehhez az alkotói attitűdhöz kapcsolódva használnak fel egyszerű elemeket, majd azokat felhasználva állítanak össze egy bonyolultabb gemoetrizáló egységet.

A kortárs alkotók mellett előfordul azért néhány eredeti Bauhaus tárgy is.

Van egy amolyan kiállítás a kiállításban rész is a tárlaton. Partnerünk, a Magyar Építészeti Múzeum mutat be ezen a speciálisan erre az alkalomra épített „történelmi alagútban” eredeti dokumentumokat, leveleket, fotókat, sőt, néhány eredeti bútort és használati tárgyat is, mint például egy csővázas bútoregyüttes, vagy egy Bauhaus-tojásfőző.

Bauhaus100. Program a mának. Kortárs nézőpontok
Ludwig Múzeum, Budapest
2019. augusztus 25-ig

GALÉRIA:
Képek forrása: Ludwig Múzeum