Születésének 140. évfordulója kapcsán a Műcsarnok KÓS 140 | Kós Károly műhelye címmel a 20. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakját bemutató nagyszabású, látványos életmű-kiállítást rendezett, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 29-ig meghosszabbítottak. A tárlatról a társkurátort, Simon Magdolna művészettörténészt kérdeztük.
A kiállítás nagyon gazdagon, eredeti tervek, archív fényképek, installációk, kortárs ábrázolások és dokumentumok segítségével mutatja be Kós Károly remekműveit. Mit emelne ki ezek közül?
Az első világháborút megelőző időszakból a Budapesthez és környékéhez kötődő, gyakran volt egyetemi évfolyamtársaival, barátaival közösen tervezett alkotásokat, mint a Zrumeczky Dezsővel közösen tervezett óbudai református parókiát, vagy a zebegényi római katolikus templomot, amit Jánszky Bélával együtt terveztek. A Bárczy István féle iskolaépítési program részeként Györgyi Dénessel együtt készítették a Városmajor utcai elemi iskola és óvoda terveit. Ebből a korszakból a legkomplexebb a szintén Zrumeczky Dezsővel közös mű: a Fővárosi Állat-és Növénykert állatházai és pavilonjai. Jelentős a Székely Nemzeti Múzeum épülete Sepsiszentgyörgyön, és az 1907-től Kós grafikáiban, publikált tervvázlataiban végleges formáját kereső sztánai Varjúvár. Az utóbbi fő elemének – a terméskő borítású toronynak – a rekonstrukcióját a kiállításon is láthatjuk.
Nagyon fontosak Kós könyvei, grafikái amelyek az erdélyi, kalotaszegi építészetet mutatják be, művészi szinten dokumentálva az életmű egyik fő forrását (Erdélyország népének építése, Régi Kalotaszeg, Erdély kövei).
A későbbi munkák közül a modern formálású kolozsvári Műcsarnokot, ami megépült, illetve a szintén Kolozsvárra tervezett, de nem kivitelezett Magyar Kamaraszínház és Művelődési Házat emelném ki.
Elsősorban építészként ismerjük, de grafikus, író, szerkesztő és tanár is volt Kós Károly. Közösségszervezéshez kapcsolódó víziói és eredményei is megjelennek a tárlaton korabeli publikációkkal, saját írásaival kiegészítve. Tud-e ezeken a területeken ma is aktuális elképzeléseket, megfejtéseket kínálni?
Azt hiszem, az nagyon fontos jelzés számunkra, hogy Kós épületeinek jelentős része folyamatosan azt a közösségi funkciót látja el, amire megépülésükkor, akár száz évvel ezelőtt szánták. Gondoljunk itt az Állatkertre, a különböző iskolaépületekre, a Wekerletelepre, amelynek elrendezési koncepciója és főterének egyik hangsúlyos fala Kós munkája.
A fenntarthatóság, a helyi anyagok felhasználása és az építészeti hagyományok tisztelete, de kornak és helynek megfelelő továbbfejlesztése egyaránt üzenete Kós életművének.
Budapest Főváros Levéltára gondozásában létrehozták a Kós Károly Virtuális Archívumot*, amely nemrég került bemutatásra. Kinek a kezdeményezése volt a projekt?
Elsősorban Anthony Gall 2002-ben a Mundus kiadónál megjelent Kós Károly műhelye (Tanulmány és adattár) című kötetének anyaga – amely mögött több évtizedes kutatás áll – alapján készült a Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által 2022-ben elindított Virtuális Archívum. A két, már említett nagy hazai gyűjtemény mellett a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kóshoz kapcsolódó emlékanyaga és a Fővárosi Állat- és Növénykert fotógyűjteménye is elérhető az archívumban. A folyamatosan bővülő archívum más gyűjtemények és magángyűjtők Kós Károlyhoz köthető emlékeit is bemutatja majd.
*Kós Károly Virtuális Archívum https://kos.bparchiv.hu
Műcsarnok, Budapest
2024. szeptember 29-ig