Aki szeret, vagy gyerekkorában szeretett képregényeket olvasgatni, annak egészen biztosan nagy élmény lesz az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség közös, július végéig látható kiállítása, ahol a magyar képregény múltjába és jelenébe tekinthetnek bele a rajongók, az első buborékos történetektől a legfrissebb zombi füzetekig.
A kiállítás azonban nemcsak a rajongóknak és a gyűjtőknek szól, hanem azoknak is, akik egyszerűen csak kíváncsiak, hogy honnan indult és hová tart a magyar képregény története. Nem mindenki tudja, hogy a képregény az idők folyamán olyan önálló műfajjá nőtte ki magát, amely sajátos formanyelve révén még azt a jogot is kivívta magának, hogy a kilencedik művészetként emlegessék. Bár többféle elmélet létezik arról, hogy mikortól beszélhetünk képregényről, és arról is, hogy mit nevezhetünk egyáltalán képregénynek, az irodalommal való kapcsolata tagadhatatlan. Különösen így van ez a műfaj magyar vonatkozásait illetően. Ennek apropóján az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség együttműködésében megvalósuló kiállítás célja, hogy prezentálja milyen a jó képregény, bemutassa a mestereket, betekintést nyújtson, mennyi munkával is készül egy-egy buborékos történet, egyben rálátást adjon, hogy hol és hogyan használják fel ezt a műfajt.
A kiállítás többek közt ízelítőt ad a Füles újság indulásával kezdődő, klasszikus irodalmi adaptációra épülő, magyar “szocialista” képregény jellegzetes alkotásaiból, de a különböző adaptációk alapjául szolgáló, eredeti magyar irodalmi művekre is ráirányítja a figyelmet, s felteszi azt a kérdést is, hogy például a mai kor gyerekeit jobban rá lehet-e venni egy Ady-vers elolvasására azzal, ha előtte az írót egy zombikkal való harc főszereplőjeként látják egy képregényben.
A tárlaton a kortárs alkotók munkái mellett olyan legendás rajzolók eredeti alkotásaival is találkozhatnak, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak különleges, illusztrált kiadásai is megtekinthetők.
A kiállítás számos érdekességre is felhívja a figyelmet, például elárulja, hogy mi köze Pulitzer Józsefnek a legnagyobb showman, P. T Barnumhoz, ki javította ki Jókai kiadott művét az író kérésére, mit keres egy Karinthyról készült fénykép a képregény-kiállításon, vagy melyik az a híres magyar író, aki Krúdy müncheni kiadású Ál-Petőfijét ajánlotta az olvasóknak 1978-ban.
KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET: A kilencedik művészet ikonjai Magyarországon
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, Budavári palota, „F” épület
2018. július 26-ig